Újra sokaknak munkát adhatna a tanyai gazdálkodás?

Tanulmányokban sokszor kimondták, hogy az Alföld megmentésével véget érne a mezőgazdaság kiszolgáltatottsága - a valóságban idáig nem jutott el a politika.

A Duna-Tisza közén 30 évvel ezelőtt a mezőgazdaság, az élelemtermelés, a kertkultúra bizonyos elemei a háztáji gazdaságok révén döntő fontosságúak voltak. A tojástermelésnek a 60-70 százalékát a tanyák állították elő. A 80-as években nyugati szakemberek jártak tanulmányozni, hogyan működik a háztáji gazdaságokra, tanyákra épülő szakszövetkezeti forma.

A 90-es évek elején azonban a szakszövetkezetek elkezdtek szétesni, az eltartóképesség drasztikusan csökkent. Ehhez jelentős részben járult hozzá az aszályosodás és az élelmiszer-feldolgozó ipar külföldi kézbe kerülése. Ezzel ugyanis elveszítették feldolgozó kapacitásukat a korábbi beszállítók, nem volt kinek eladni az árut.

Csatári Bálint szerint azonban az élelmiszerárak és a szállítási költségek növekedésével előbb utóbb újra megéri majd helyben megtermelni a jó minőségű élelmiszert.

A szakember a mezőgazdaság vízellátásának biztosítását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Ha sok víz van, akkor itt kell tartani, ha kevés, akkor a Dunából kell hozni - mondja. Szerinte ebben a térségben a pár holdas tanyai gazdaság életképes tud lenni, sőt fenntartható ökológiai értelemben is.

Kossuth Rádió