Újraszabályozzák a munkát

Az idei évre még speciális jogszabály vonatkozik: a tavalyról megmaradt szabadnapokat szeptember végéig vehetik ki a dolgozók.




- Kedvező beszállási pont a Richternél
- 485 ezer Bookline-t szerzett a Közép Európai Média
- Stump figyelmezteti az ellenzéket: nem jobb a megítélése a kormánypártoknál
- Öt új tanácsadó 28 millióért a Városházán
- Draskovics: elismerést kaptak a magyar reformoknak az amerikai befektetőktől
VG Online
Áprilistól törvény írja elő, hogy a fizetések bankszámlára történő utalása nem okozhat többletköltséget a dolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy a költségek finanszírozását a munkaadóknak kell rendezniük.

A munkaerő-kölcsönzés intézményét érintő változások elsősorban azt célozzák, hogy a kölcsönmunkásokat ugyanolyan díjazás illesse meg, mint azokat, akik főállásban alkalmazottak. Így például a kölcsönbe vevő cégnek tájékoztatnia kell a kölcsönbe adót, hogy a kölcsönzött munkavállalóval azonos munkakört betöltők mennyit keresnek a vállalkozásnál. Újdonság lesz, hogy a természetbeni juttatásokat a továbbiakban a kölcsönbe vevő biztosítja az ideiglenes munkaerőnek. Joghézagot pótol az új rendelkezés, miszerint alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozni.

A honatyák a tegnapi szavazásukkal módosították a bérgarancia-alapról szóló törvényt is. Ez arról rendelkezik, hogy a felszámolás alatt álló vállalkozások visszatérítendő támogatást kérhetnek a dolgozóikkal szemben fennálló tartozás megelőlegezésére. Itt a leglényegesebb változás, hogy míg eddig a Központi Statisztikai Hivatal által a felszámolás évét megelőző második évben közzétett havi bruttó átlagkereset négyszerese lehetett a támogatás maximuma, addig mostantól az ötszöröse lesz. A módosítás része, hogy azok a felmondási védelem alatt álló (táppénzen vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő) dolgozók is megkaphatják az elmaradt bérüket, akik a munkáltatójuk jogutód nélküli megszűnése miatt vesztették el állásukat.

Változik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. Áprilistól a fővállalkozók - különös tekintettel az építőiparra - munkaügyi felelősséggel tartoznak az alvállalkozók által foglalkoztatottakért. Vagyis, ha a munkaügyi ellenőrök nem tudják megállapítani, hogy ki a valós foglalkoztatója egy-egy dolgozónak, akkor a fővállalkozó is szankcionálható. A munkáltató részéről eljáró természetes személy is büntethető, ha bizonyítható a munkajogi felelőssége. Például a szabálysértési szabályok módosítása után a magán-munkaközvetítés és a munkaerő-kölcsönzés szabályainak a megsértéséért, továbbá a termelő-, illetve biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegéséért is itt hatvanezerről százezer forintra nő a büntetés.

( Világgazdaság )