Uniós munkavállalók - akiktől retteg Ausztria

Az osztrák ITK (Instituts für Trendalaysen) statisztikai intézmény legfrissebb felmérése szerint az osztrák állampolgárok túlnyomó része komoly veszélyforrásnak tartja az újonnan csatlakozott országok munkavállalóinak bevándorlását Ausztria munkaerőpiacára nézve.

A felmérés összesített adatai szerint az osztrákok 78 százaléka tartja komoly munkaügyi problémának az alacsony szakképzettséggel rendelkező munkások bevándorlását, míg a magasan kvalifikált munkaerő-bevándorlás kapcsán is 41 százalékuk érzi veszélyben az osztrák állampolgárok munkaügyi

pozícióját.

Az ITK elnöke, Hannes Bauer a felmérés eredményeiről úgy vélekedik, hogy az állampolgárok félelmei nem tükrözik a valós munkaügyi helyzetet. Elmondása szerint erre jó példa, hogy a Paul-Lazarsfeld Társaság által végzett felmérés szerint a cseh munkavállalóknak csupán öt százaléka lenne alkalmas az osztrák munkavállalásra, míg a magyaroknak és a szlovákoknak is csak maximum 12 százaléka felelne meg az osztrák munkaerő-piaci elvárásoknak. Ezen felül gazdasági adatok is alátámasztják, hogy az EU-bővítés utáni időszakban kevesebben vándoroltak be munkavállalóként az osztrák munkaerőpiacra, mint azelőtt.

Bauer mégis úgy véli, hogy "az osztrák állampolgárok védelmében és a külföldi bevándorlás minimalizálása céljából Ausztriának ki kell használnia az EU által biztosított 7 éves munkaügyi védelmi korlátot". Ezzel ugyanis biztosíthatnák, hogy legkésőbb 2011-ig nem nyílna meg az osztrák munkaerőpiac az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt. A felmérésben megkérdezettek 73 százaléka is úgy véli, hogy ezt a védelmet mindenképpen ki kell használnia Ausztriának.

Az ITK elnökével szintén egyetért az osztrák Felsőképzési Intézet vezetője, Bernhard Felderer, aki szerint a "mostani osztrák konjunkturális helyzetben Ausztria nem teheti meg, hogy ne használja ki a 7 éves piac-védelmi időszakot". Mindazonáltal ő is úgy látja, hogy a piacvédelem mellett megalapozatlan az osztrákok félelme, mivel "napjainkban is rendkívül magas foglalkoztatási arány jellemzi a nyugati szlovák és magyar régiókat".


Az ITK felmérése és a Die Presse jelentése nyomán