Külföldi munka

A magyarok számára Európában a legegyszerűbb az Európai Gazdasági Térségen belül (a 27 EU-tagállam valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Svájcban munkát vállalni. Nem kell munkavállalási engedély, három hónapnál hosszabb tartózkodás esetén azonban a helyi hatóságnál regisztráció és tartózkodási engedély szükséges.

A KSH szerint 2023. december - 2024. február között 106 000 magyar dolgozott külföldön. (Ez 2300 fős csökkenés a fél évvel korábbi számokkal összevetve.) Ide azokat a magyar munkavállalókat sorolják, akik nem adták fel magyarországi háztartásukat. Valójában ennél sokkal több magyar állampolgár él, dolgozik más országban. A hivatalos állami statisztika szerint 121 000 magyar áll alkalmazásban Ausztriában. Németországban 215 000 magyar él, az Egyesült Királyságban pedig 172 000 magyar kért tartós letelepedési engedélyt. Csak ebben a három országban félmillió magyar állampolgár él, dolgozik.

A KSH friss adatai szerint tavaly 33 700 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ebből 15 600-an Ausztriába, 8150-an Németországba, 900-an az Egyesült Királyságba, a többiek a világ többi részére. Ez közel 20 százalékkal több mint 2022-ben és a KSH 2010 óta publikált adatai szerint a legmagasabb szám. (Igaz, van visszavándorlás is, tavaly 21 800-an jöttek haza. Az egyenleg így mínusz 11 900 volt).

Miért megyünk külföldre dolgozni?

A munkavállalók motivációja széles skálán mozog. A legtöbbeket a magasabb életszínvonal, a biztosabb megélhetés vágya visz külföldre. Akad, aki kalandvágyó és szeretné magát kipróbálni más országban. Vannak, akik egyetemi részképzés alatt maradnak kint. Olyanra is látni példát, hogy a magyarországi politikai klíma viszi külföldre embereket. Egyesek a szerelem miatt váltanak országot. Azt is látni, hogy nem egyirányú a folyamat. Aki nem találja meg a számítását, honvágy gyötri vagy családi körülményei változnak - idős szülő gondozása, családalapítás- vissza is költözik. Aki viszont több éve külföldön él és családot is ott alapít, már kis valószínűséggel települ vissza Magyarországra. Ugyan egyre több munka végezhető el csak angol nyelvtudással, a helyi közösségbe való integrációhoz meg kell tanulni legalább társalgási szinten a helyi nyelvet. Külön csoportot képeznek a határ menti ingázók - például a Vasból vagy Győr-Moson-Sopronból Ausztriába átjáró munkavállalók. Nekik életkörülményeikben nem okoz nagy változást a külföldi munkahely.

Ha az EU tagországok munkanélküliségi mutatóira vetünk pillantást, akkor látszik, hogy 10 százalék felett csak Dél-Európában van az állástalanok aránya. A magyarok célországaiban - Németország 3,2%, Ausztria 4,7% 2024. februárban - rendkívül alacsonyak a mutatók, de például Hollandiában (3,7) és Belgiumban is (5,5) EU-átlag alatti.

Nyugat-Európának több szakképzett munkavállalóra van szüksége. A nyugatiak számára korábban tartalékot jelentő közép- és kelet-európai forrás is kimerülőben (Csehországban 2,6, Lengyelországban 2,9, Magyarországon és Bulgáriában 4,4, Szlovákiában és Romániában 5,5 százalék a munkanélküliségi ráta az Eurostat adatai szerint). Nem véletlenül lazítottak a németek a bevándorlási törvényen és könnyített feltételekkel engednek be harmadik - EGT-n kívüli - országból szakképzett munkavállalókat.

Hiányszakmák

Ebben a gazdasági környezetben megfelelő képzettséggel, munkatapasztalattal és nyelvtudással nem nehéz magyarként Nyugat-Európában állást találni. Persze az egyes szakterületek, iparágak között és még egy országon belül is nagyok lehetnek a különbségek. A helyi munkaadó ugyanis első körben a helyben élőket részesíti előnyben. Csak ha nincs elegendő, az elvárásoknak megfelelő jelölt, akkor nyit a külföldi forrás felé.
 
Általánosságban elmondható, hogy Nyugat-Európában a vendéglátásban, az egészségügyben, ipari környezetben (építőipar, logisztika) hiánycikk a szakmunkás. A fehérgallérosok közül több magasan képzett mérnökre, informatikusra, természettudományokat oktató tanárra  lenne szükség. Ausztriában a magyarok zöme a vendéglátásban, a szállodaiparban, a gyártásban és a kereskedelemben dolgozik.

Hol vannak az állások?

A legtöbb álláshely, amelyekre más EU-s tagországok munkavállalóit is várják, az EU foglalkoztatási portálján, az EURES-en érhető el. Cikkünk írásának pillanatában 4,23 millió üres állás pályázható. Ebből 728 ezret Németországban, 716 ezret Belgiumban, 655 ezret Franciaországban, 114 ezret Hollandiában, 78 ezret Ausztriában hirdettek meg a munkaadók. Érdekesség, hogy Magyarországon 9998 állásra lehet jelentkezni.

Érdemes állást keresni a nagy állásportálokon is. Európában a legnagyobb szereplők az Indeed (https://hu.indeed.com), a Monster, a Linkedin, német állásokra a Stepstone, brit munkákra a Totaljobs, elsősorban holland, belga, német, francia, brit pozíciókra az Eurojobs, dán munkákra a Jobindex.  

Külföldi állásokat magyar közvetítőkön, weboldalakon keresztül is lehet szerezni. Az Állásportálon cikkünk írásakon mintegy 1100 külföldi álláslehetőséget hirdettek a munkaadók, ebből 621 németországi, 270 ausztriai, 37 görög és 43 spanyol pozíció és 150 egyéb ajánlat.

A Facebookon is lehet tájékozódni: minden nyugat-európai ország álláspiacára szerveződtek csoportok. Lépjünk be, nézzünk körül. Az állásokon kívül praktikus tippeket is kaphatunk például ügyintézésre, albérletkeresésre, utazásra, a gyerekek iskoláztatására.

Ajánlatos résen lenni a nyugati munkára közvetítőkkel. Nézzük meg, hogy legálisan működnek-e (van-e nyilvántartási számuk), vessünk pillantást a weboldalukra, nézzük meg a Google-n, miket írnak róluk mások. A munkaközvetítésért nem kérhető pénz a munkavállalótól, más címen - utazási költség, szállás - is csak akkor fizessünk, ha éppen igénybe vesszük a szolgáltatást, előre ne. A közvetítők fizetős ügyfele a külföldi munkaadó.

Munka pároknak?

Sok külföldi munkát kereső magyar a párjával együtt keres állást. Ennek sok előnye van: a kezdeti nehézségek könnyebb elviselése, lelki támasz, két fizetésből könnyebb a spórolás és csak egy szobát kell bérelni. Ugyanazon a munkakörben azonban nem könnyű az embernek a párjával együtt dolgozni. Nem biztos az sem, hogy ugyanakkor kapunk szabadnapot, szabadságot, mint a párunk. Jellemző munkák pároknak: takarítás, gyári, raktári, szállodai, éttermi, kertészeti munkák.

Fizetések

Bérezésben első körben nézzük meg az egyes országok minimálbérszintjét. A 27 tagországból 22-ben van minimálbér, ötben - a dánoknál, az olaszoknál, a finneknél, a svédeknél és az osztrákoknál - nincsen. A 2024. januári állapot szerint a legmagasabb a minimális fizetés Luxemburgban (2571 euró), majd Írország (2146), Hollandia (2070), Németország (2054), Belgium (1994), Franciaország (1767) következik. Ha vásárlóerőparitáson nézzük (azaz figyelembe vesszük a helyi árszintet is), akkor Németországban éri a legtöbbet a minimálbér.

Ausztriában ugyan nincs minimálbér, ott ágazati kollektív szerződésekben határozzák meg a munkavállalói fizetéseket. Például a fémiparban a legalacsonyabb fizetési csoportban bruttó 2424 eurónál indul az alapbér, a legmagasabban - Lohngruppe 1 - már 3590 euró. A Mcdonald’s éttermekben 1800 euró alatt senki sem kereshet havonta.

Sokat számít, hogy egy munkaadó fizeti-e a szállást és az étkezést, ezzel havonta több százezer forintnak megfelelő eurót lehet megtakarítani. Ha valaki ilyen álláshoz jut, az még a bruttó 700-800 ezer forintnak megfelelői nyugat-európai minimálbérből is jelentős megtakarításra tehet szert. Ausztriában dob a bevételen a 13. és a 14. fizetés is.

Nyugati bér, keleti árszínvonal?

A távmunka terjedésével egyre több magyar szakember dolgozik be Magyarországról nyugat-európai, amerikai megbízóknak. Többnyire informatikusként egyéni vállalkozási formában dolgoznak munkájukról számlát állítanak ki a külföldi partnernek. Ezzel a nyugati vagy ahhoz közelítő fizetést könyvelhetnek el, miközben a magyarországi (olcsóbb) megélhetési költségeket fizetik.