Ausztriában dolgozik? Legalább ezt tudnia kell az osztrák nyugdíjrendszerről

Az állami nyugdíjrendszer az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Járulékot csak a kereset egy meghatározott maximális összegéig (a járulékplafon - 2024-ben 6060 euró/hó - eléréséig) kell fizetni. A munkáltató 12,55%, a munkavállaló 10,25% nyugdíjjárulékot fizet idén, azaz 2024-ben. 
 
A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Így minden évben pontosan látható az adott évben érvényes teljes jóváírás összege.
 
Az egyéni nyugdíjszámlák következtében áttekinthető, kiszámítható, egyszerű a rendszer, minden érintett minden évben pontosan látja, az adott pillanatban mennyi nyugdíjra számíthat a felhalmozott nyugdíj jóváírásai alapján.
 
Érvényesül az egyenértékűség (ekvivalencia) elve, amely szerint a biztosított személy által élete során fizetett járulékok nagyságának kiszámítható módon tükröződnie kell a nyugdíja összegében, és a korábban már megszerzett nyugdíjjogosultságokat később hozott szabályok nem tehetik semmissé.

Így segíthet a dolgozó szülő a gyermeket nevelő társának nyugdíjhoz jutni

A nyugdíjszámlák rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés nem vonható vissza (még a házasság felbontása esetén sem).
 
A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 – járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után milyen támogatást, milyen értékben és milyen tartamban kapott a szülő.

Legalább 15 év biztosítási idő, ebből legalább 7 év munka

Az osztrák öregségi nyugdíj a korhatár betöltésével és legalább 180 havi (15 évi) biztosítási idő megszerzése esetén igényelhető, amelyből legalább 84 hónapot (7 évet) munkával szerzett biztosítási időnek kell kitennie, a többit gyermekneveléssel, katonai szolgálattal, rokonápolással, és hasonló módokon lehet megszerezni.
 
A nyugdíjkorhatár férfiak számára 65 év, a nők esetében fokozatosan nő 60 évről 65 évre (2033-ban éri el a 65 évet).
 
Ausztriában a kiegyenlítő támogatások (Ausgleichszulage) rendszere garantálja az öregkori elszegényedés megfékezését. A támogatás a törvényben évente meghatározott minimális ellátási szint és az adott személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete. A kiegyenlítő támogatást 2024-ben azok kaphatják, akik Ausztriában élnek, és havi jövedelmük egyedülállóként kevesebb, mint 1.217,96 euró, vagy párok esetében kevesebb, mint 1.921,46 euró. Így ha egy egyedülálló nyugdíjas nyugdíjas jövedelme például 1000 euró, akkor az Ausgleichszulage összege 1217,96 - 1000 =  217,96 euró. Ha egy nyugdíjas házaspár együttes nyugdíjas jövedelme például 1600 euró, akkor az Ausgleichszulage összege 1921,46 - 1600 =  321,46 euró.
 
A kiegyenlítő támogatási bónusz (Ausgleichszulagenbonus) további bevételt biztosíthat azoknak a nyugdíjasoknak, akik legalább 30 év biztosítási időt szereztek. Az Ausgleichszulagenbonus referencia összege 2024-ben 1.325,24 euró, a bónusz pedig legfeljebb 180,31 euró lehet. A bónusz összegét a konkrét jogosultsági adatok alapján az osztrák nyugdíjintézet határozza meg. Vagyis akinek a nyugdíja nem éri el az 1325,24 euró összeget, de rendelkezik legalább 30 év biztosítási idővel, az jogosult lehet erre a bónuszra azzal, hogy annak maximális összege havi 180,31 euró lehet.

Van 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj is

Az osztrák nyugdíjakat egy évben 14 alkalommal fizetik, tehát van 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj is. Az esetleges Ausgleichszulage és Ausgleichszulagebonus is 14 alkalommal jár az évben. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik.)
 
A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét a Korridorpension kínálja, amelynek rendszerében minden legalább 40 év biztosítási idővel rendelkező igénylő a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt legfeljebb 3 évvel kérheti ezt a korhatár előtti nyugdíjat, amelynek összegét levonás terheli: évi 5,1%, de összesen legfeljebb 15,3%. Ez a szabályozás 2028-ig csak a férfiakat érinti, hiszen addig a nők nyugdíjkorhatára nem éri el a 62 évet.

Kedveznek azoknak, akik megerőltető munkát végeznek

Régóta Ausztriában dolgozó magyarokat is érinthet a megerőltető munkát végzők által igényelhető Schwerarbeiterpension. Ha valaki megerőltetőnek minősített munkát végzett a nyugdíjigénylést megelőző 20 éven belül legalább 10 évig, és összesen legalább 45 év (540 hónap) biztosítási idővel rendelkezik, akkor legkorábban a 60. életévének betöltésével kérheti ezt a korhatár előtti nyugdíjat.

További korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség a hosszú biztosítási idő megléte esetén igényelhető, Hacklerregerung néven közismert Langzeitversicherungspension, amit a férfiak a betöltött 62. életév és 540 járulékkal fedezett hónap (45 év), a nők pedig jelenleg a betöltött 57. életév és 504 járulékkal fedezett hónap (42 év) megléte esetén igényelhetnek, de a nők és a férfiak feltételrendszere az 1965. június 2-át követően született nők esetén már megegyezik a férfiakéval.
 
Az osztrák öregségi nyugdíj bruttó összeg, amelyből 5,1% egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíj összegétől függően személyi jövedelemadót is vonnak (nyugdíjjárulékot természetesen nem).
 
A hozzátartozói nyugellátások szabályozása is viszonylag megengedő az osztrák rendszerben a többi európai nyugdíjrendszerhez képest. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj például 30 hónapig jár (más országokban jellemzően 12 hónapig), és e korlát alól is számtalan felmentés adható a gyermekekre és a házasság hosszára tekintettel. Másfelől viszont az özvegyi nyugdíj 0% is lehet, ha az özvegy jövedelme egy évente meghatározott (nagyon magas) szintnél magasabb.

Sávos nyugdíjemelés az időskori elszegényedés ellen 

A világon mindenütt fenyeget a nyugdíjasok időskori relatív elszegényedése, mivel ha az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek, akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik.

Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. Ennek mértéke a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert), az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől, valamint a nyugdíj összegétől függ. Így az osztrák emelés is végsősoron csak az infláció függvénye (mint például a magyar emelésé), mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.

2024. január 1-jétől csak két sávra osztották a nyugdíjakat és a nyugdíjemelés mértéke 9,7% volt, ha a teljes nyugdíjjövedelem nem haladta meg az 5850 eurót. Az ennél magasabb nyugdíjjövedelem esetén az emelés nem százalékos mértékű, hanem egyösszegű volt, egységesen 567,45 euró. (Magyarországon 2024. január 1-jétől minden nyugdíjra 6% volt a nyugdíjemelés, és idén már nem is várhatnak további emelést vagy egyéb juttatást a magyar nyugdíjasok.)
 
Ezt tudniuk kell a német nyugdíjrendszerről a kint dolgozó magyaroknak

dr. Farkas András nyugdíjszakértő