Ünneplés helyett tüntetnek a tanárok pedagógusnapon

A közoktatási szakszervezetek május 4-én alakították meg a sztrájkbizottságot és levelet írtak a kormányfőnek, amelyben azt kérték, hogy jelöljön ki tárgyalópartnert az egyeztetésekhez. Csütörtökön megkapták a választ. Orbán Viktor arról tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy megértéssel figyeli törekvéseiket, örömmel veszi, hogy azok jelentős mértékben egybeesnek az ő törekvéseivel, de csak a szociális konzultáció lezárulta után, várhatóan július közepén, a válaszok ismeretében tud egyeztetni velük - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Az érdekképviselet úgy gondolja: ez az időpont minden létező határidőn túlmegy, hiszen július közepére már a kormány előtt járt a közoktatási törvény tervezete, és számtalan olyan koncepció, amelyek meghatározzák nemcsak a közoktatásban, hanem az egyéb más területen dolgozó munkavállalók a lehetőségét, jogait.

A sztrájkelőkészítő bizottság úgy döntött, hogy június 5-én, vasárnap 11 órakor tüntetést szervez a Szalay utcában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium épülete elé. Június első vasárnapja a pedagógusok napja. Országszerte a pedagógusokat ünneplik ilyenkor. "Mi úgy gondoljuk, hogy az elmúlt hónapok, a közoktatással kapcsolatos tervek nem adnak ünneplésre okot" - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Amennyiben a tüntetés sem hoz eredményt, szeptemberben akár több napos sztrájkot is tarthatnak - közölte a PDSZ elnöke. A szakszervezetek egyebek mellett attól tartanak, hogy az új közoktatási rendszerben államosítják az iskolákat, ami bezárásokkal járhat, és állami alkalmazásba kerülnek a pedagógusok, ami tömeges elbocsátásokat jelenthet.

Több száz fős leépítéssel jár a központosítás

A Magyar Rádió műsorában Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondta, hosszú távon több mint egymilliárd forintos megtakarítást remélnek a budapesti oktatási intézmények gazdálkodásának központosításával. Mint mondta: iskola-összevonást egyelőre nem terveznek, de csökkenteni fogják a létszámot. A több száz fős leépítés pedagógusokat is érinthet. Csomós Miklós hozzátette: a gimnáziumok, szakiskolák és kollégiumok gazdasági ügyeinek intézésére tizenöt gazdasági szervezetet hoznak létre.

Az oktatási államtitkárság továbbra is az egyeztetés híve

Az oktatási államtitkárság szerint érdekes, hogy az elmúlt nyolc évben a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem hoztak létre sztrájkbizottságot és nem szerveztek közös demonstrációt, amikor 163 iskolára került lakat, amikor több mint tízezer pedagógust bocsátottak el, amikor elvonták a pedagógusok 13. havi fizetését, de a közoktatás támogatásának 100 milliárd forintos megkurtítása ellen sem tiltakoztak - tudta meg az MTI.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatásért felelős államtitkársága a közoktatási szakszervezetek pedagógusnapra időzített tüntetésének bejelentésére reagálva az MTI-vel hétfőn azt közölte: az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban a jövőben is minden, jogszabályban rögzített egyeztetési kötelezettségének eleget tesz.

A közleményben azt írták, a közoktatás átalakításáról szóló koncepcióról - annak ellenére, hogy erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az államtitkárságot - több alkalommal konzultáltak a szakmai és érdekvédelmi képviseletekkel, továbbá a tervezett intézkedések egy részéről az intézményvezetők véleményét is kikérték.

Kitértek arra, hogy a közoktatási törvény 2010. december 3-án nyilvánosságra hozott koncepciójáról minden pedagógus és szervezet véleményt mondhatott; 560 észrevétel érkezett több mint 5 ezer oldal terjedelemben. Ezeket az államtitkárság feldolgozta, s a megfontolásra érdemes szakmai érvek többségét beépítette koncepciójába.

Felidézték, hogy a Közoktatás-politikai Tanáccsal május 3-án harmadik alkalommal folytattak hosszú egyeztetést. E testületnek a szakszervezetek is tagjai: a legutóbbi ülésen a sztrájkbizottság létrehozói és a kilátásba helyezett demonstráció szervezői is részt vettek.

Az államtitkárság hozzátette: a korábbi jogalkotási gyakorlattal ellentétben a közoktatási törvény előkészítésébe bevonták az oktatás legtöbb szereplőjét. Álláspontjuk szerint a szakszervezetek az ország jelenlegi gazdasági helyzetének ismeretében irracionális követeléseket fogalmaznak meg, olyan egyeztetéseket kérnek számon, amelyek csak a törvénytervezet elkészülte után válnak időszerűvé.

Magyar Rádió/MTI