Variációk a minimálbérre

Tovább tárgyal ma az Országos Érdekegyeztető Tanács a minimálbér emeléséről. Egy hete a tárgyalás nyilvános részén még meglehetősen távol voltak egymástól az álláspontok a minimálbér emelésére vonatkozóan. A kormányzati oldal azt hangsúlyozta, hogy elfogadja a munkavállalók és munkaadók egyezségét.

A szakszervezetek a minimálbér 65.000 forintra emelésére tartottak igényt, illetve arra, hogy a középfokú végzettségűeknél 1,25-szörös, a felsőfokú végzettségűeknél 1,50-szeres szorzóval garantált legkisebb bért írjanak elő.

Aki munkanélküli, keressen állást!
A munkáltatói képviseletek a mértékről nem voltak hajlandók nyilatkozni, a több elemű minimálbér szisztémáját, illetve azt, hogy az alap minimálbért közvetlenül a létminimumhoz kössék, eleve elutasították.

A kormányzat számításokat készített a különféle emelési tételek létszám- és bértömeg-vonatkozásairól. Ezek szerint ahhoz, hogy a létminimumhoz kötött 61.700 forintos minimálbért valamennyi munkavállaló elérje a versenyszférában, 488 ezer személynél kellene bért emelni, s ez éves szinten 10 milliárd forintos bértömeget jelentene.

Karriertanácsok
Ahhoz, hogy a kormányzati javaslatban szereplő 1,1-szeres, illetve 1,2-szeres szorzóval növelt, a közép- és felsőfokú végzettségűeknél alkalmazható 67.900, illetve 74.100 forintos garantált legkisebb bért is teljesíteni lehessen, további 66 ezer munkavállalót kellene bevonni a béremelésbe. Ez így összesen 554 ezer munkavállalót, s éves szinten 38 milliárd forint bértömeget jelentene.

A 61.700 forint alatti bejelentett bérrel rendelkező 488 ezer munkavállalóból 279 ezer középfokú vagy felsőfokú végzettségű, igaz a felsőfokú végzettségűek aránya csak 5 százalékot tesz ki. A kormányzati oldal a 61.700 forintnál magasabb minimálbérhez is hozzájárulna, ha erről a munkavállalók és a munkaadók megegyeznének.

45000 magyar dolgozik külföldön, Ausztria a sláger