Visszafogják a munkahelyteremtést a válságadók

A kutatóintézet az MTI-hez is eljuttatott szerdai elemzése emlékeztet, hogy az új kormány egyik legfontosabb célkitűzése 10 év alatt 1 millió új munkahely megteremtése volt; ebből időarányosan 2014-ig 400 ezer munkahely megteremtését tartotta a kabinet reálisnak, ezt később 300 ezer munkahelyre módosította.

Az intézet az eltelt egy évet elemezve kiemeli: 2010-ben a versenyszférában a 2009-es válság során elbocsátottak jelentős része újra munkához juthatott, az év folyamán 73 ezer új munkahely keletkezett, elsősorban az exportáló vállalkozásoknál, az ipar 689 ezer főt foglalkoztatott 2011 májusában, 29 ezerrel többet, mint egy éve.

A GKI szerint a válságadókkal sújtott vállalkozások megpróbálták ellentételezni az adót akár elbocsátásokkal is; az adópolitikai változások elvettek az átlag fogyasztótól, hogy a "gazdagabbak még gazdagabbak lehessenek". A közlemény hozzáteszi: az előbbiek kevesebbet fogyasztanak, az utóbbiak viszont attól, hogy több pénzük lett, "nem esznek többet, nem ruházkodnak többet, inkább megtakarítanak, törlesztik hiteleiket, vagy külföldön költik el többletjövedelmeiket".

A jelenlegi adórendszerrel, támogatási politikával, EU-forrásokkal ennél több munkahelyet nem lehet teremteni, "ha nincs piac, nincs munkahely sem" - vonja le a következtetés a GKI. Megjegyzi: a belföldi piac stagnál, a hitelterhek megroppantják a háztartásokat, amelyek így, ha tehetik, inkább kevesebbet fogyasztanak, és ha nincs növekedés a belső piacon, akkor marad a kivitel, de ez is keresleti problémákba ütközik.

A GKI szerint a kivitelre termelők inkább tőkeigényes termelést folytatnak, és alig-alig kell nekik új munkavállaló. Aki kellene, attól elvárják, hogy "beszéljen idegen nyelvet, legyen szorgalmas, értsen a szakmájához, tanuljon folyamatosan"; ilyen munkavállaló egyre kevesebb marad.

Az intézet felhívja a figyelmet, hogy munkanélküli van bőven, akiket a "látszat" közmunkaprogramok helyett képezni kellene, valódi ipari munkahelyi tapasztalatot kellene adni nekik. Ennek hiányában "legfeljebb 1 millió állami, jellemzően részmunkaidős, egy-két hónapig tartó, de a statisztikában szépen virító munkahely lesz 10 év múlva" - fogalmaz jelentésében a gazdaságkutató.