Visszatérés kismamaként - ahogyan könnyebb

November 7-én az Országgyűlés elfogadta a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvényt, melynek értelmében a kismamák a gyes folyósítása mellett az eddigi időkorlátozás nélkül, teljes munkaidőben vállalhatnak munkát a gyermek egyéves korától. Ettől függetlenül nem könnyű szülés után a munkahelyre való visszatérés.

Fülöp Hajnalka négy gyermek édesanyja, és már többször próbálkozott a munkaerőpiacra való visszatéréssel. Ő azon szerencsések egyike, akiknek mindez minden alkalommal sikerült is. Először a kilencvenes évek elején két kisgyermeket nevelő anyaként (3 és 4 évesek) próbálta meg ismét munkát vállalni.

A szülés előtt egy baleseti sebészeten dolgozott mint ápolónő, és ugyanitt próbált meg ismételten elhelyezkedni. A vezetőség részmunkaidős állást ajánlott neki. Az eredetileg tervezett napi 4 órás éjszakai elfoglaltságot összevonták, és hétvégi éjszakás állandó nővérként alkalmazták, ami szombat-vasárnap 12 óra munkát jelentett. "Az éjszakai és a veszélyességi pótlékkal megérte így dolgozni, hiszen fizetésem így megközelítette az állandó alkalmazásban lévő nővérekét, és a kisgyerekes anyák mindennapjai mellett külön élmény volt a baleseti sebészeti éjszakákon ügyelni" - mondta el Fülöp Hajnalka.

Ápolónőből újságíróvá képezte magát

Egy év munka után ismét gyermeket vállalt, e szülés után azonban már úgy döntött, átképezi magát és olyan szakmát választ, amit hosszú távon tud gyakorolni a gyermekek mellett is. Mivel gyermekkora óta vonzotta az újságírói pálya, és az írás sem okozott nehézséget neki, már csak a "nagy lehetőség" hiányzott. A kezébe akadt egy pályázat, amely informatikai témájú cikket kért a jelentkezőktől.

Kisgyermekkel ment sajtájékoztatóra

"A kilencvenes évek végén még elég kevesen ismerték az internetet, és az a réteg még szűkebb volt, aki tudott ebben a témában írni. Férjemnek köszönhetően elég korán megismerkedtem a számítógéppel, az internettel és az informatikával, valószínűleg ennek köszönhetően sikerült megnyernem a pályázatot és külsős "állást" szereznem a kiíró lapnál. A munkám a távmunkához hasonló formában zajlott - azzal a különbséggel, hogy vállalkozóként dolgoztam -, én oszthattam be a munkaidőmet és a szabadidőmet egyaránt. Fél év telt el, míg személyesen találkoztam a főszerkesztővel" - meséli Fülöp Hajnalka, aki volt, hogy kisbabájával együtt érkezett egy-egy sajtótájékoztatóra - mivel nem volt, aki vigyázzon a gyermekre.

A jelenleg is újságíróként tevékenykedő hölgy az évek során folyamatosan bővítette kapcsolatrendszerét, saját költségén kitanulta, és azóta is folyamatosan tanulja a szakmát, számos pályázatra jelentkezett, és így el tudta fogadtatni magát a szakmán belül. Jelenleg is több helyen publikál, könyvet írt kezdőknek Internetezzünk címmel, illetve tanít -idős embereket, kismamákat a számítógép használatára.

A kismamák alig fele tér vissza sikeresen

Azonban nem mindenki ilyen szerencsés. Mint Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter is elmondta, a szülés után bár a kismamák alig hét százaléka szeretne háztartásban maradni, ennek ellenére is csak kevesebb mint 50 százalékuk tud visszatérni korábbi munkahelyére.

Akiknek pedig nem sikerül, azoknak számos problémával kell szembenézniük az álláskeresés során, amely hossza egyébként átlagosan 10 hónap. Némedi Krisztina, a kisgyermekes nők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítésével foglalkozó Jól-Lét Alapítvány munkatársa elmondta, a munkáltatók a kismamákat általában nem tekintik teljes értékű munkaerőnek. Úgy gondolják, hogy az anyák ismeretei elavultak, és sokkal kevésbé terhelhetőek, mint a gyermektelen munkavállalók. Emellett úgy vélik, az anyákat sokszor hiányolniuk kell majd a gyermek esetleges megbetegedései miatt.

Előítélet: a kisgyermekes nem megbízható munkaerő

"A munkáltatók szerint a kisgyermekes anya nem elég megbízható munkaerő. Ezért fontos, hogy az állásinterjúk alkalmával biztosítsák őket, hogy a gyermek léte nem fogja akadályozni őket a mindennapi munkában - van, aki vigyáz a gyermekükre, betegség esetén pedig gondoskodik ellátásáról. Már az interjún vázoljunk fel egy koncepciót arról, hogyan fogjuk összeegyeztetni munkánkat a családi élettel és törekedjük a mindkét fél számára elfogadható rendszer kialakítására" - tanácsolja Milánkovics Kinga, a nők társadalmi helyzetének és esélyegyenlőségének javulásán fáradozó Regina Alapítvány tanácsadója.

Milánkovics Kinga és Némedi Krisztina is egyetértett abban, hogy a speciális ismeretekkel vagy keresett szakmával rendelkező anyák helyzete könnyebb, mint a szakképzetleneké. Mindkét csoport számára fontos azonban, hogy ha úgy érzi, szakismereti hiányosságai vannak, vagy tovább szeretné képezni magát, azt tegye meg a Gyes, Gyed ideje alatt.

Tanulni, a munkahellyel kapcsolatot tartani

"Az álláskeresést könnyíti, ha a kereső nyitott az alternatívákra, a gyermeknevelés mellett képzi magát, és naprakész tudást épít. Napjainkban az élethosszig tartó tanulás elengedhetetlen, és ezt a kisgyermeknevelés időszakában sem szabad abbahagyni. Emellett az anya kövesse a szakmája változásait, legyen képben a munkahelyén és a hasonló munkahelyeken végbemenő változásokról is. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, egyszerűen olvasson újságot, szakirodalmat, és néha telefonáljon a munkahelyére akkor is, ha onnan nem keresik. Ha váltania kell, vagy váltani akar, ismerje a támogatási rendszereket. Legyen proaktív az álláskeresésben. Az interjúkon pedig legyen nyitott, magabiztos és együttműködő" - tanácsolja Némedi Krisztina.

A szakértők szerint egyébként a megoldás egy nagy mértékű adókedvezmény lenne, amelyet a kismamák foglalkoztatásának esetén a munkáltató kapna. "A helyzeten emellett nagyban javítana, ha az atipikus foglalkoztatási formák a nyugat-európai és az amerikai piachoz hasonlóan nagyban elterjednének" - tette hozzá Némedi Krisztina.

Két hely, ahol, segítenek

A gödöllői REGINA Közhasznú Alapítvány (www.reginanet.hu) 2005. január 19-én alakult. Tevékenységének fókuszában elsősorban a közösségépítés áll, amit kiegészítenek a helyi szakmai és lelki megerősítő képzések és a szakmai tanácsadás. Az alapítvány célja, hogy a nők társadalmi helyzete és esélyegyenlősége javuljon, hogy munkájuk erkölcsi és anyagi megbecsülése növekedjen, a jellemzően nők által végzett tevékenységek társadalmi, jogi és gazdasági támogatottsága erősödjön. A munkaerő-piaci reintegrációt az alapítvány a helyi civil szervezetekkel történő aktív formális és informális kapcsolattartás révén igyekszik segíteni.

A Jól-Lét Közhasznú Alapítvány (www.jol-let.com) elsődleges célja a hátrányos helyzetű rétegek, elsősorban kisgyermekes nők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése, e köré összpontosulnak folyamatosan bővülő tevékenységeik: kutatás, munkaközvetítés, tanácsadás, gyermekszolgáltatások. A Phare Access program támogatása révén folyamatosan működtetnek egy anyabarát állásközvetítő és tanácsadó műhelyt, mely a terhességtől a pályaújrakezdésig segíti a legkülönfélébb háttérrel rendelkező nőket.

Oroszi Babett, 2005. november 24