Vita a minimálbérről

Gerda Hasselfeldt, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint biztosítani kell, hogy a minimálbér miatt ne szűnjenek meg állások. Ezért alkalmazkodni kell "a német valósághoz", a minijob nevű munkavállalási formában dolgozók világához - mondta a politikus.

A minimálbér tervezett bevezetését kedden az országos munkaügyi ügynökség (BA) vezetője is bírálta, Heinrich Alt szerint az óránkénti legkevesebb 8,5 eurós bér vonzása árthat a duális szakképzés rendszerének, pedig éppen ennek köszönhetően rendkívül alacsony a fiatalkori munkanélküliség. A minimálbér hatására várhatóan sok fiatal munkát vállal képzettség nélkül, ahelyett, hogy ipari tanulóként elsajátítana egy szakmát, amely biztosítja a megélhetését. Ezért a 18 éven aluliakat ki kell vonni a minimálbér hatálya alól - fejtette ki a BA vezetője.

A CSU más kivételeket is szorgalmaz: mentesíteni kell a gyakornokok, a szezonális munkások és nyugdíj mellett dolgozók munkáltatóit is a minimálbér megfizetése alól, különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább, hanem a munkanélküliség.

A CDU/CSU pártszövetség koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) elutasította a bajor konzervatívok felvetését, így a december 17-én megalakult új német kormányban már az első héten kialakult az első konfliktus. A konzervatívok soraiban egyesek igyekeznek kibújni a megállapodás alól, "de kivételek így sem lesznek" - szögezte le Andrea Nahles munkaügyi miniszter, az SPD politikusa. "A törvényben rögzített minimálbér nélkül nem lenne nagykoalíció, ezért garantálom, hogy 2017. január 1-je után senki sem keres óránként 8,5 eurónál kevesebbet Németországban" - mondta a miniszter.

A koalíciós szerződés alapján a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017-ig még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló megállapodások. Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.

Az országos szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke, Michael Sommer egy interjúban kiemelte, hogy a szakszervezetek 2015-től szigorúan felügyelik majd az óránkénti 8,5 eurós minimálbérre valamennyi ágazatban egyformán érvényes szabályok betartását. "Ezt azoknak a piszok munkaadóknak is tudniuk kell, akik még mindig azt hiszik, hogy megkerülhetik az előírásokat" - fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Különösen az ország keleti részén, a volt NDK területén okozhat gondot a kötelező minimálbér. "Ha valamennyi munkavállalónak meg kell adni a 8,5 eurós minimálbért, akkor nemigen talál majd munkát, aki még sohasem dolgozott vagy hosszú ideje munkanélküli, és nagyon nehezen szereznek állást az alacsony képzettségűeknek és az iskolai végzettség nélküli fiatalok is" - mutatott rá Kramer.

Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.