Volt tévés lett az állami innovációs ügynökség vezetője

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökének tudományos szakterülete a matematikai-statisztikai modellek kidolgozása a fogyasztói és média piacokra.

Pályáját a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban kezdte, majd dolgozott az egyesült államokbeli Berkeleyben a California Egyetemen, a New York-i Columbia Egyetemen és számos amerikai nagyvállalat kutatóközpontjában. Alapítója és első vezetője volt az RTL Klub, majd a Viasat3 televíziós csatornáknak, illetve vezérigazgató-helyettese a Pantel Távközlési Rt-nek.

A több tudományos fokozattal rendelkező Pártos Ferenc kinevezése előtt, 2001 és 2006 között a CEU Business School dékánja és ügyvezető igazgatójaként dolgozott.

Növekedni kell

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: főleg nemzetközi tapasztalatai és a tőkevonzásban szerzett jártassága miatt esett a választás a volt médiamenedzserre. A kormány ugyanis azt szeretné elérni, hogy 2013-ra Magyarország több tényezős "innovációs képessége" 35 százalékkal emelkedjen.



Váltások
Az NKTH előző elnöke, Boda Miklós megbízatása 2006. december 31-i hatállyal szűnt meg. Az elnöki teendőket akkor ideiglenesen dr. Vass Ilona korábbi elnökhelyettes vette át. Őt váltja most dr. Pártos Ferenc. A vállalatok szerepét is növelné a minisztérium, a jelenlegi 40 százalékról 2013-ra 50 százalékra. Ezek eredményeképpen - a gazdasági tárca elképzelései szerint - a mostanitól számított hetedik év végére a magyar nemzeti össztermék (GDP) 1,8 százaléka fordítódna innovációs tevékenységre itthon.

Hogy ezek a célok valóban meg is valósulhassanak, nem kevés pénzt, hét év alatt ötszázmilliárdot költ el ezen a területen a kormány. Ennek közel a fele található a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapban, a másik fele pedig EU-s pénz, ami a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon keresztül jut el a területen működő kutatóhelyekhez, cégekhez.

A Pártos Ferenc vezette NKTH-nak igen fontos feladat jut a pénzek elosztásában. A hivatal a kutatás-fejlesztési és innovációs terület szolgáltató szervezeteként és kormányzati ügynökségként is működik majd a tervek szerint. Ez a szervezet fogja kiírni és lebonyolítani azokat a pályázatokat, amelyekkel pénzhez juthatnak az innovációban utazó tudományos műhelyek és cégek. Ezen felül a kiemelt jelentőségű nemzetközi nagyberuházásokat is szervezi majd, és regionális feladatokat is ellát.

Nem pecsétel


Kóka védi az üvegbetont
"Elvesszük a kedvét a magyar feltalálók alkotásaival való visszaéléstől azoknak a cégeknek, amelyek ilyet tesznek" - mondta Kóka János arra utalva, hogy egy német cég ellophatta a Magyarországon született üvegbeton ötletét. A miniszter úgy fogalmazott: szavát adja, hogy amint a gyanú beigazolódik, a kormány minden szükséges eszközt bevet annak érdekében, hogy a magyar találmányt ne lehessen jogtalanul gyártani és forgalmazni. A Népszabadság értesülése szerint a német HeidelbergCement a magyar Losonczi Áron feltaláló üvegbetonjához igencsak hasonló terméket dobott piacra. Az ötszázmilliárd forint elköltését a gazdasági minisztérium irányítja majd: a tárca feladata lesz a stratégia- és a jogalkotás, valamint a koordináció. A minisztérium tanácsadó szerve a a tudományos és gazdasági élet "nehézsúlyú" szereplőinek részvételével nemrég a minisztérium közvetlen tanácsadószerveként újjáalakult Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT). A terület szereplői pedig a Magyar Gazdaságfejlesztő Központtól (MAG Zrt.) kapnak háttérszolgáltatásokat a pályázatokhoz és más hivatalos ügyekhez.

Az NKTH frissen kinevezett elnöke elmondta: olyan hivatalt kíván kialakítani, amely nem csak "hátradől a karosszékben és időnként pecsétel", hanem amely a "terepen dolgozva" aktívan részt vesz a folyamatok szervezésében.

Hozzátette, hogy a terület kulcsszereplőivel, tehát a Magyar Tudományos Akadémiával, a pénzintézetekkel és a regionális szervezetekkel (kutatóközpontokkal, egyetemekkel) mindenképp hatékonyan szeretne együttműködni. Fontos feladatának tartja azt is, hogy befektetőket hozzon Magyarországra, azaz a külföldi vállalatok és kutatóintézetek nálunk telepítsék le innovációs központjaikat.

Nem hoz örökséget

"Szeretném elérni, hogy az államilag támogatott tudásipar Magyarországon a piacgazdaság részévé váljon" - emelte ki Pártos Ferenc. Ennek érdekében az új elnök "rendbe kívánja tenni" a kutatás-fejlesztési és innovációs célú pályázatok rendszerét. "Kiszámíthatóságot akarok teremteni a pályázatokban, amelyeknél túlzott bürokratikus ügymenetet tapasztalunk. Ezért egyszerűsítjük majd a rendszert" - ígérte.

Kóka János szerint a minisztérium stratégiája az, hogy az átláthatóság érdekében megszünteti a párhuzamosságokat és az átfedéseket az egyes pályázati kiírások között.

hirdetés
Dr. Szabó Gábor fizikusprofesszor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke némileg meglepőnek nevezte a gazdasági tárca vezetőjének döntését, hogy az NKTH élére egy, az innovációs területen kevésbé ismert szakembert nevezett ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ebből a helyzetből is lehet előnyt kovácsolni, hiszen az új elnök nem hoz magával olyan "örökséget", amely megkérdőjelezhetővé teheti döntéseit.

"Amikor kiderült, hogy van állandó elnöke az NKTH-nak, a szakma is megkönnyebbült" - magyarázta Szabó Gábor.

Az új elnöktől a kutatás-fejlesztési és innovációs terület stabilitásának megerősítését várják. Ki kell írni a pályázatokat, és el kell kezdeni megvalósítani azokat a célokat, amelyek deklaráció szintjén benne vannak a nemrég elfogadott tudomány-, technológia- és innováció stratégiában (TTI