11 százalékkal nőhetnek idén a bérköltségek

Egyes iparágakban, így a könnyűiparban és az építőiparban ennél is nagyobb mértékű lehet a bérköltségek növekedése. Tavaly a vállalati szférában 277 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, a költségvetési szektorban 237 500 forintot kerestek a munkavállalók. A közfoglalkoztatottak nélkül azonban az állami szektor tavaly már jobban fizetett bruttó 280 ezer forintos bérrel, míg a cégeknél 278 ezer volt.

Vannak cégek, ahol a ki tudják gazdálkodni a béremeléseket, a profit csökkenésével, míg másutt ez komoly nehézségekbe ütközik. Szakértők szerint - ahogy már érzékelni is lehetett - a bérfeszültségek keletkezhetnek a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt. Illetve probléma, hogy nincs a teljesítmény emelésével összekötve a béremelés, írja a Világgazdaság.

A járulékcsökkentés nem fedezi teljes mértékben a béremelést, így a hatékonyságot illetve az árakat emelhetik a cégek alternatívaként. Nagyobb elbocsátásokra nem számítanak a szakértők, a munkaerőhiány miatt sem. Amely kisebb cégek pedig megszűnnek a béremelések miatt, azok várhatóan egyébként is erre a sorsra jutottak volna. A béremelésre viszont szükség van az elvándorlás megállítása miatt is.

De a termelékenység feletti reálbér-növekedés hosszabb távon nem fenntartható, ehhez jobb oktatás, több magánberuházás és jelentősebb technológiaimport kellene.

Világgazdaság