8300 cégtörlés 2018 második negyedévében
6600 cégalapítás mellett 8300 cégtörlés zajlott 2018 második negyedévében, ezzel tovább zsugorodott a hazai cégvilág.
Egészen pontosan 6622 cégalapítás és 8352 cégtörlés történt 2018 áprilisa és júniusa között, ezzel egy negyedév alatt 1700-zal csökkent a hazai cégek száma. „A tendenciában nincsen különös meglepetés, a második negyedéves számok jól illeszkednek az elmúlt évek tendenciájába” - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Az adatokat kicsit mélyebben elemezve azonban látszanak eltolódások. A megszüntetéshez vezető eljárások között immár több mint 51 százalékos a kényszertörlések aránya. A kényszertörlések arányának növekedése elsősorban a felszámolások rovására történik, a vizsgált időszakban csupán 24 százalék volt a felszámolás aránya.
A felszámolások további visszaszorulása egyrészről jó hír, hiszen közvetett módon azt jelzi, hogy az aktív, de számláikat fizetni nem tudó cégek aránya csökkent, vagy legalábbis ritkábban jutnak el eddig a felszámolási fázisig az üzletfelek. A képet azonban árnyalja az a tény, hogy a felszámolások során a hitelezői követelések behajtása sokszor évekig tartó, bizonyos esetekben közel lehetetlen feladat. A követelés bejelentések és felszámolás indítások így egyszerűen operatív okok miatt is csökkenhetnek, hiszen a hitelezői igénybejelentéseknek egyes esetekben magasabb a költség és idő vonzata, mint a várható behajtható összeg. Az így sorsára hagyott vállalkozásoknál előbb-utóbb természetesen valamilyen hatósági kényszerintézkedés következik be.
A kényszertörlések felfutását egyrészről tehát a vállalati szektorból indított felszámolások csökkenése indukálja, másrészről a hatósági aktivitás növekedése. „A kényszertörlések hosszú távú trendjét nézve látványosan kirajzolódik, hogy a 2014-15-ös csúcsidőszakot ugyan még nem érik el a számok, mindenesetre egyértelműen második fénykorában van az eljárástípus” - mondja az Opten szakértője.
Az Opten - Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten - CFI Zala, Vas és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Hajdú-Bihar megye produkálta.
A cégtörlések mellett a cégalapítási szám már-már stabilitást jelez. 2014 második negyedéve óta gyakorlatilag minden negyedévben 6000 körül volt a cégalapítások száma, és 2018 második negyedéve sem hozott meglepetést. Hogy ez mennyire nevezhető egészségesnek, azt nehéz eldönteni. Az új cégek magas száma jelzi, hogy zajlik az élet a vállalati szektorban, ugyanakkor az új cégek döntő többségében korábbi cégekhez köthetők, tehát sokszor ugyanazok a szereplők jelennek meg újra, magas fluktuációt és bizonytalansági tényezőt plántálva a cégvilágba.
Összességében ugyanakkor egészségesebb a helyzet mint 2014 előtt, amikor évente 40-50 ezer cég jött létre, jelentős részük komolyabb üzleti terv nélkül és rendkívül rövid várható élettartammal.
Az adatokat kicsit mélyebben elemezve azonban látszanak eltolódások. A megszüntetéshez vezető eljárások között immár több mint 51 százalékos a kényszertörlések aránya. A kényszertörlések arányának növekedése elsősorban a felszámolások rovására történik, a vizsgált időszakban csupán 24 százalék volt a felszámolás aránya.
A felszámolások további visszaszorulása egyrészről jó hír, hiszen közvetett módon azt jelzi, hogy az aktív, de számláikat fizetni nem tudó cégek aránya csökkent, vagy legalábbis ritkábban jutnak el eddig a felszámolási fázisig az üzletfelek. A képet azonban árnyalja az a tény, hogy a felszámolások során a hitelezői követelések behajtása sokszor évekig tartó, bizonyos esetekben közel lehetetlen feladat. A követelés bejelentések és felszámolás indítások így egyszerűen operatív okok miatt is csökkenhetnek, hiszen a hitelezői igénybejelentéseknek egyes esetekben magasabb a költség és idő vonzata, mint a várható behajtható összeg. Az így sorsára hagyott vállalkozásoknál előbb-utóbb természetesen valamilyen hatósági kényszerintézkedés következik be.
A kényszertörlések felfutását egyrészről tehát a vállalati szektorból indított felszámolások csökkenése indukálja, másrészről a hatósági aktivitás növekedése. „A kényszertörlések hosszú távú trendjét nézve látványosan kirajzolódik, hogy a 2014-15-ös csúcsidőszakot ugyan még nem érik el a számok, mindenesetre egyértelműen második fénykorában van az eljárástípus” - mondja az Opten szakértője.
Az Opten - Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten - CFI Zala, Vas és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Pest és Hajdú-Bihar megye produkálta.A cégtörlések mellett a cégalapítási szám már-már stabilitást jelez. 2014 második negyedéve óta gyakorlatilag minden negyedévben 6000 körül volt a cégalapítások száma, és 2018 második negyedéve sem hozott meglepetést. Hogy ez mennyire nevezhető egészségesnek, azt nehéz eldönteni. Az új cégek magas száma jelzi, hogy zajlik az élet a vállalati szektorban, ugyanakkor az új cégek döntő többségében korábbi cégekhez köthetők, tehát sokszor ugyanazok a szereplők jelennek meg újra, magas fluktuációt és bizonytalansági tényezőt plántálva a cégvilágba. Összességében ugyanakkor egészségesebb a helyzet mint 2014 előtt, amikor évente 40-50 ezer cég jött létre, jelentős részük komolyabb üzleti terv nélkül és rendkívül rövid várható élettartammal.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról