A fiatal munkavállalók többsége évekig dolgozna egy helyen
A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást, nem lehet rájuk hosszú távon számítani. Ezzel szemben többségük éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik. Akkor váltanak, ha fizetésemelésre vagy előmenetelre nem látnak esélyt - derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából.
A fiatal munkavállalók többsége is hosszabb távra tervez
A kutatás eredményei alapján az átlag munkavállaló hosszabb ideig szeretne egy munkahelyen „lehorgonyozni”: a válaszadók 62%-a szerint jobb minél tovább, de legalább 5-10 évig ugyanazon a helyen dolgozni. Ezzel a legfiatalabb munkavállalók többsége sincs másként: 58%-uk ugyancsak így vélekedik, tehát a különbség elenyésző. A válaszadók a viszonylag rövidebb időn belüli váltást akkor tartják indokoltnak, ha a fizetés emelésére vagy előmenetelre nem látnak esélyt.
A magyarok közel fele nem szándékozik váltani a közeljövőben
A közeljövő terveire rákérdezve is hasonló eredmény született: a mai munkavállalók 47%-a egyáltalán nem tervez a közeljövőben munkahelyet váltani. Ez alól talán kivételt képeznek a szellemi munkát végző vezetők, akik a legnagyobb arányban foglalkoznak ezzel a gondolattal: minden harmadik vezető nyilatkozott arról, hogy jó eséllyel otthagyja jelenlegi munkahelyét belátható időn belül.
A fiataloknak sem könnyű a váltás, ők is tele vannak bizonytalansággal
Ugyanakkor aktív évei alatt, majd minden munkavállaló életében elérkezik a pillanat, amikor fontolóra veszi a munkahelyváltást. Például akkor, ha egy másik munkáltató jobb előmeneteli lehetőséget vagy jobb fizetést ígér. Ilyenkor a döntés során számos kétség merülhet fel az emberben, visszatartó tényezők léphetnek működésbe.
A Groupama Biztosító kutatása rákérdezett a váltást gátló pszichológiai és egyéb tényezőkre, és az eredményekből kiderült, hogy ezek a fiatalokra is hatnak. Legerőteljesebben a közösséggel kapcsolatos kétségek: háromnegyedüket az tartaná vissza a váltástól, hogy kívülről nem ítélhető meg egy munkahelyi közösség minősége, pedig ez számukra fontos. Majdnem ugyanennyien jelölték meg gátló tényezőként, hogy nem szívesen válnának meg jelenlegi kollégáiktól. Vagyis a munkatársaikhoz való ragaszkodásuk egyértelmű visszatartó erő, amit érdemes a munkahelyeknek kihasználniuk. Hasonló visszatartó erővel hat rájuk a bizalmatlanság is, vagyis, hogy később esetleg nem azt kapnák, amit az interjún ígértek nekik. Ezek az aggályok az idősebb generációknál is jelentős szerephez jutnak egy döntés során, bár a változástól való félelem például az 50-59-es korcsoportnál nagyobb súllyal esik latba. Ugyanakkor a fiatalok 57%-a is úgy nyilatkozott, nem szereti a változást.
„Ha a munkaadók megértik, hogy a munkahelyváltással kapcsolatos döntés milyen megterhelést jelent egy újonnan érkezőnek, akkor erre tudatosan reagálva megkönnyíthetik a helyzetüket. Például azzal, hogy gördülékennyé teszik a beilleszkedésüket. E folyamat érzékeny pontjaira a kutatásunk is rámutatott"- hangsúlyozta Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humánerőforrás igazgatója.
Mint azt Marton Klaudia a továbbiakban ismertette, a legtöbbek szerint az új munkahelyre való beilleszkedést korosztálytól függetlenül az segíti, ha a munkaadó minden szükséges információval ellátja az új munkaerőt (57%), valamint, ha rugalmasan kezeli a kezdeti problémákat (49%). Emellett sokaknak (37%) fontos az egyéni igényekre való odafigyelés. A beilleszkedésre a fiataloknak konkrét receptjük van: csapatépítő eseményen, szórakozva szeretnék megismerni a munkatársaikat.
„Éppen ezekre az elvárásokra tekintettel fektetünk nagy hangsúlyt a beilleszkedési folyamatok segítésére, ezek közül az egyik legnépszerűbb kezdeményezésünk a „buddy program”, melynek keretében régebben itt dolgozó lelkes kollégáink kísérik végig az új belépők első heteit, hogy gyorsabban megismerjék a vállalatot, és segítsenek nekik a beilleszkedésben - mondta el Marton Klaudia.
A felmérést az NRC 2019. augusztus 13 és 26 között készítette. Az 1000 fős válaszadói minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.
A kutatás eredményei alapján az átlag munkavállaló hosszabb ideig szeretne egy munkahelyen „lehorgonyozni”: a válaszadók 62%-a szerint jobb minél tovább, de legalább 5-10 évig ugyanazon a helyen dolgozni. Ezzel a legfiatalabb munkavállalók többsége sincs másként: 58%-uk ugyancsak így vélekedik, tehát a különbség elenyésző. A válaszadók a viszonylag rövidebb időn belüli váltást akkor tartják indokoltnak, ha a fizetés emelésére vagy előmenetelre nem látnak esélyt.
A magyarok közel fele nem szándékozik váltani a közeljövőben
A közeljövő terveire rákérdezve is hasonló eredmény született: a mai munkavállalók 47%-a egyáltalán nem tervez a közeljövőben munkahelyet váltani. Ez alól talán kivételt képeznek a szellemi munkát végző vezetők, akik a legnagyobb arányban foglalkoznak ezzel a gondolattal: minden harmadik vezető nyilatkozott arról, hogy jó eséllyel otthagyja jelenlegi munkahelyét belátható időn belül.
A fiataloknak sem könnyű a váltás, ők is tele vannak bizonytalansággal
Ugyanakkor aktív évei alatt, majd minden munkavállaló életében elérkezik a pillanat, amikor fontolóra veszi a munkahelyváltást. Például akkor, ha egy másik munkáltató jobb előmeneteli lehetőséget vagy jobb fizetést ígér. Ilyenkor a döntés során számos kétség merülhet fel az emberben, visszatartó tényezők léphetnek működésbe.
A Groupama Biztosító kutatása rákérdezett a váltást gátló pszichológiai és egyéb tényezőkre, és az eredményekből kiderült, hogy ezek a fiatalokra is hatnak. Legerőteljesebben a közösséggel kapcsolatos kétségek: háromnegyedüket az tartaná vissza a váltástól, hogy kívülről nem ítélhető meg egy munkahelyi közösség minősége, pedig ez számukra fontos. Majdnem ugyanennyien jelölték meg gátló tényezőként, hogy nem szívesen válnának meg jelenlegi kollégáiktól. Vagyis a munkatársaikhoz való ragaszkodásuk egyértelmű visszatartó erő, amit érdemes a munkahelyeknek kihasználniuk. Hasonló visszatartó erővel hat rájuk a bizalmatlanság is, vagyis, hogy később esetleg nem azt kapnák, amit az interjún ígértek nekik. Ezek az aggályok az idősebb generációknál is jelentős szerephez jutnak egy döntés során, bár a változástól való félelem például az 50-59-es korcsoportnál nagyobb súllyal esik latba. Ugyanakkor a fiatalok 57%-a is úgy nyilatkozott, nem szereti a változást.
„Ha a munkaadók megértik, hogy a munkahelyváltással kapcsolatos döntés milyen megterhelést jelent egy újonnan érkezőnek, akkor erre tudatosan reagálva megkönnyíthetik a helyzetüket. Például azzal, hogy gördülékennyé teszik a beilleszkedésüket. E folyamat érzékeny pontjaira a kutatásunk is rámutatott"- hangsúlyozta Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humánerőforrás igazgatója.
Mint azt Marton Klaudia a továbbiakban ismertette, a legtöbbek szerint az új munkahelyre való beilleszkedést korosztálytól függetlenül az segíti, ha a munkaadó minden szükséges információval ellátja az új munkaerőt (57%), valamint, ha rugalmasan kezeli a kezdeti problémákat (49%). Emellett sokaknak (37%) fontos az egyéni igényekre való odafigyelés. A beilleszkedésre a fiataloknak konkrét receptjük van: csapatépítő eseményen, szórakozva szeretnék megismerni a munkatársaikat.
„Éppen ezekre az elvárásokra tekintettel fektetünk nagy hangsúlyt a beilleszkedési folyamatok segítésére, ezek közül az egyik legnépszerűbb kezdeményezésünk a „buddy program”, melynek keretében régebben itt dolgozó lelkes kollégáink kísérik végig az új belépők első heteit, hogy gyorsabban megismerjék a vállalatot, és segítsenek nekik a beilleszkedésben - mondta el Marton Klaudia.
A felmérést az NRC 2019. augusztus 13 és 26 között készítette. Az 1000 fős válaszadói minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Vezetőképzés, csapatépítés dobpergéssel