A minimálbéremelés költségeinek legalább a felét az államnak kellene átvállalnia

Győr-Moson-Sopron megyében a jelentős mértékű belső migráció átmenetileg orvosolta a munkaerő-hiányt, a járvány időszakában ez a folyamat azonban visszafordult. Ahogy elindult a termelés, az üzemek gyakorlatilag azonnal felszívták a rendelkezésre álló munkaerőt – már azt a részét, melyet nem szívott el a szomszédos Ausztria ezzel egy időben. Az esetlegesen fellépő újabb hiányt pedig szinte azonnal orvosolta az országon belüli munkaerő-vándorlás - mondta Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron kereskedelmi és iparkamara elnöke a Világgazdaságnak.

A határ közelsége és a magasabb ausztriai bérek ugyanakkor nem könnyítik meg a vállalkozások munkaerő-piaci helyzetét, de beszédes tény, hogy a járvány előtt már elindult egy munkaerő-visszaáramlási folyamat is Ausztriából a megyébe, ugyanis többek közt a munkaerőhiány hatására a hazai bérek emelkedtek és gyakran már nem érte meg az ingázással együtt járó kényelmetlenségeket is vállalni - tette hozzá Pintér-Péntek Imre, aki szerint minimálbéremelésre szükség lesz, részben mert mintegy 500 ezer magyar munkavállaló már külföldön dolgozik, másrészt a minimálbér szintjét tekintve nemcsak a nyugat-európai országoktól, de a környező államoktól is le vagyunk maradva.

Az ország nyugati részében ez különösen égető kérdés, mert az osztrákok elszívják a munkaerőt. Nincs más választás, de a kis- és középvállalkozásoknak állami segítségre is szükségük van a bérfelzárkóztatáshoz. Ez lehet a versenyképesség támogatása, illetve adókompenzáció. A minimálbéremelés költségeinek legalább a felét az államnak kellene átvállalnia, a szociális hozzájárulás öt százalékpontos csökkentése ehhez nem elég - véli a kamarai vezető.