Az ukrajnai háborúnak semmilyen hatása nincs a magyar munkaerőpiacra
A korábbi tendenciák folytatódtak áprilisban a munkaerőpiacon: csúcson a foglalkoztatottság és az ukrajnai háború pedig egyelőre semmilyen hatást nem fejt ki - kommentálták a KSH legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatait az elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a február-áprilisi háromhónapos időszakban 4 millió 684 ezer volt a foglalkoztatottak száma, 109 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 176 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent. Azaz továbbra is csúcson a foglalkoztatottság.
A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. Egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt - mondta Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai foglalkoztatottsági szintre, de további durva eszkaláció esetén a konfliktus negatív kockázatot is jelenthet a magyar gazdaság számára, ugyanakkor a menekültek egy része átmenetileg akár enyhíthet is a hazai munkaerőhiányos állapotokon - tette hozzá a szakember.
A Magyar Bankholding várakozásai szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy áprilisban is az eddigi tendenciák folytatódtak a munkaerőpiacon. A háború egyelőre érdemben nem hatott a munkaerőpiacra. Egyre jelentősebb méreteket ölt a munkaerőhiány, a vállalkozások egyre nehezebben találnak megfelelő minőségű munkaerőt, ami felfelé hajtja a béreket.
A Századvég várakozásai szerint a magas foglalkoztatási szint a közeljövőben fennmarad. A munkaerőpiacot később viszont ellentétes irányú folyamatok befolyásolják majd. A háború és a szankciók okozta károk (ellátási láncok szakadozása), illetve az alapanyagok drágulása a foglalkoztatás mérséklődése irányába hathat, míg az Ukrajnából érkező menekültek foglalkoztatása javíthatja a munkaerőpiaci mutatókat.
Regős Gábor kitért arra is, hogy a rekordgyenge forintárfolyam jellemzően exportra termelő multinacionális cégeknek kedvez, hiszen forintban számított bevételeik nőnek, így növelni tudják foglalkoztatásukat, míg az inkább importáló kkv-k helyzete romlik, így ott mérséklődhet a foglalkoztatás.