Elbocsátási hullámok után - vihar előtti csend?

Hiába hirdet interneten és újságokban is az a fővárosi egészségközpont, amelyik orvosokat, gyógyító szakembereket keres, nem tolonganak a jelentkezők. Pedig nagy szükségük lenne jó belgyógyászra és más szakorvosokra, akiknek magas kereseti lehetőséget kínálnak - értesült a Népszabadság az illetékestől.

Az érdektelenség azért furcsa, hiszen az kavart nagy viharokat az egészségügyben, hogy több mint 1500 orvost és hatezer szakdolgozót bocsátottak el. Ráadásul az új egzisztencia megteremtéséhez segítséget adó, a szaktárca által meghirdetett ötszázmillió forintos "alappal" indított mobilitási program sem talált gazdára, mivel azt is legfeljebb, ha 15 orvos, illetve egészségügyi dolgozó vette igénybe.

A Magyar Orvosi Kamara szerint legtöbben a felmondási idejüket töltik, ezért érzékelhető ez a vihar előtti csend. Sokan egyébként eleve nem jogosultak a programban való részvételre, ugyanis a támogatás feltételeként megadott közalkalmazotti státusszal már nem rendelkeznek. Gyenes Géza főtitkár szerint a kollégák jelentős része maga oldotta, vagy oldja meg elhelyezkedését.

Az egyik legnagyobb elbocsátó a közigazgatás lett: a minisztériumok és háttérintézményeik, az önkormányzatok, az államkincstár, a munkaügyi központok, az ÁNTSZ, a földhivatalok, a növény- és állat-egészségügyi állomások dolgozóit tizedelte meg a megszorító intézkedések sorozata. Fehér József, a közszférában szerveződő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke úgy gondolja, a megszűnő 50 ezer álláshely 70 százaléka elbocsátással járt, s ennek mintegy fele érintette a közigazgatást. Erről árulkodnak a számok is: 2006 májusában a közszolgálat létszáma 811 200 volt, napjainkban becslések szerint 750-760 ezer. Van olyan polgármesteri hivatal, ahol a létszámcsökkentés a 30 százalékot is meghaladja. Tiszafüreden jelenleg is tart a tizedelés. A csaknem százfős hivatali létszámot 70 főre tervezik csökkenteni.

A tapasztalatok ma még nem összegezhetők, hiszen az év végéhez közeledve jár le a közszférából elbocsátottak felmondási ideje, s a jogszabály abban teszi érdekeltté őket, hogy addig ne helyezkedjenek el, mert akkor nem kapják meg a végkielégítésüket. Az viszont már látható, hogy a távozók listáján szereplők csaknem 60 százaléka valamilyen ellátásba, főleg előre hozott nyugdíjba vonult.

A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a Prémium évek program is népszerű lett: míg tavaly csupán 279-en vették igénybe, a prognózisok szerint számuk az idén 812-re nőtt. A kormány pályamódosító hitellel is segíti ugyan a közszférából távozókat, a maximum hárommillió forintos kedvezményes hitellehetőséggel azonban eddig mindössze tizenhatan éltek.
Szakértők megfogalmazása szerint nem jött be az a kormányzati előrejelzés, hogy a versenyszféra felszívja az elbocsátott közszolgákat, mivel a vállalkozások nem tudnak mit kezdeni a speciális képzettségükkel.

Ma még az sem látható, hogy az állás nélkül maradt pedagógusok közül hányan dolgoznak majd például, idegenforgalmi szakmenedzserként. A Budapesti Kommunikációs Főiskola ugyanis például pótfelvételit hirdetett meg számukra, de ott sem ostromolták meg az épületet. Nem úgy a megyei munkaügyi központok és a Pedagógusok Szakszervezetének közös átképző kurzusaira, ahová több százan jelentkeztek, elsősorban pályázatfigyelő menedzserképzésre.

A Hírszerző információi szerint hét minisztérium összesen 610 új közszolgát szeretne alkalmazni, az egészségügyi tárca például 75, a Külügyminisztérium 45, a kancellária pedig 27 dolgozó felvételét tervezi az elbocsátások ellenére.

Sajtóhírek szerint felvételt hirdet az APEH, s létszámbővítést tervez a fogyasztóvédelem is.

Népszabadság