Ezt válaszolták a pedagógusok a Belügyminisztériumnak

A kérdőív eredményeit ismertetve azt írták: a pedagógusok nagy többsége fontosnak tartja, hogy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha valaki a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, illetve sok halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak jelentős többség ért egyet azzal, hogy a tanárok díjazásánál a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményértékelést. 

A köznevelésért felelős Belügyminisztérium (BM) hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a pedagógusok további béremelése mellett, és ahogy megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal, a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet.

A mostani bérhez képest 2023-ban az eddig tervezett 10 százalék helyett csaknem 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A béremelés differenciált lesz, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok bére a diplomás átlagbér 90 százalékát is el fogja érni - írta a BM.

A felmérések az ideális csoport- és osztálylétszámokkal, a munkakörülményekkel és a juttatásokkal, a pedagógusok és a gyermekek védelmével, a pedagógusok teljesítményének értékelésével a munka minőségének elismerésével kapcsolatban kérték ki a tanárok véleményét.

Az ösztönzéssel kapcsolatban legtöbben a pedagógusok további béremelését jelölték meg a legfontosabbnak. Nagy többség (84 százalék) értett egyet azzal, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a magas arányban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak indokolt többletjuttatást biztosítani. 

A válaszadók 70 százaléka értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítmény értékelését és differenciáljon a munka minősége alapján.

A pedagógusok 91 százaléka többnyire vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a biztonságos iskolai légkör jelentős hatással van a gyermekek, tanulók teljesítményére. Még többen voltak azok, akik szerint az eredményes nevelő-oktató munkához szükség van arra, hogy az osztályteremben és az iskolában is mindenki betartsa az alapvető viselkedési szabályokat. 

A válaszadók 78 százaléka szerint fontos a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése. A pedagógusok kétharmada azzal is egyetértett, hogy az iskolaőrség bevezetése indokolt az olyan iskolákban, ahol arra igény mutatkozik.

Megosztottak a pedagógusok a munkaterheléssel kapcsolatban: egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot. A pedagógusok 70 százaléka egyetértett azzal, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók fokozottabb bevonása segíthetné a pedagógusok munkaterhének csökkentését.

A pedagógusok teljesítményének értékelésével kapcsolatban a válaszadók 75 százaléka egyetértett vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről. A kitöltők több mint 60 százaléka többnyire, 22 százaléka pedig lényegében egyetértett azzal, hogy a teljesítmény értékelésében mind a külső, mind a belső, intézményen belüli értékeléseknek fontos szerepe van. 

A felmérésben részt vevők 71 százaléka legalább közepesen - de 42 százalékuk többségében vagy teljesen - egyetértett azzal, hogy középiskolában és azáltalános iskola felső tagozatánál segítené az intézményvezető értékelését, ha az adott pedagógus munkájáról visszajelzést kapna a tanulók véleményéről is. A szülők véleményének figyelembevételét ennél jóval kevesebben tartják fontosnak.

A kutatás részletes elemzése az Új köznevelés című lap októberi számában jelent meg, amely elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.