Felső korlátot kaptak az adómentes juttatások

Egy munkavállalóra vonatkozóan a keret az évi 400 ezer forintot nem haladhatja meg. Az előírás betartása érdekében a munkáltatóknak valamennyi munka- vállalójuk fizetésen kívüli juttatásáról nyilvántartást kell vezetni. Az év közben belépő vagy év közben kilépő munka- vállalóknál az adómentes értékhatárt a munkaviszonyban töltött napokkal arányosan kell értelmezni.

Az évi 400 ezer forintos felső korlátú adómentes keretbe a következő juttatások tartoznak:

- az önkéntes kölcsönös egészség- pénztárba vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni (havi minimálbért meg nem haladó rész),
- az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell számításba venni, (de 2005. december 31. előtt megkezdett ilyen költségek nem tartoznak a keretbe)
- az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,
- az adómentes iskolakezdési támogatás, mely maximum gyermekenként 19 ezer forint lehet,
- a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat (a rájuk vonatkozó, 1972. évi V. törvény előírása alapján), a köztisztviselőt (a jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján) megillető adómentes ruházati költségtérítés,
- az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,
- az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege (de csak ott ahol a bérnek bankszámlára történő utalását törvény írja elő),
- a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész (ez leggyakrabban színházjegy),
- az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet révén kapott adómentes bevétel.

Az adómentes keretbe beletartozik a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben a családtagoknak adott juttatás is. Ugyanakkor van egy olyan kedvezményes kör is, amely nem ütközik a 400 ezer forintos korlátba. Ilyenek különösen:
- az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett támogatás,
- a 2006 előtt megkezdett iskolarendszerű képzésre fizetett munkáltatói hozzájárulás,
- az évente háromszor adható csekély értékű ajándék,
- étkezési hozzájárulás.

A 400 ezer forintos kereten felüli részt 44 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. (A személyi jövedelemadóval növelt adóalapot még társadalombiztosítási kötelezettség is terheli.) A béren kívüli juttatás után az adót a munkáltatónak az adóév utolsó napjára kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Amennyiben valamely munkavállaló munkaviszonya évközben szűnik meg, akkor annak adóját (ha van) a munkaviszony megszűnése napjára kell rendezni.

Kerekes Anikó