Globalizálódó álláskeresés: a magyarok is szétnéznének a világfaluban

A magyar munkavállalók háromnegyede készen állna akár másik országba vagy másik kontinensre is elköltözni a kívánt pozíció megszerzése érdekében a világ egyik vezető emberi erőforrás megoldásokat kínáló vállalata, a Kelly Services legújabb felmérése szerint.

A legmobilabb munkavállalókat az ún. "Y" generáció (a 18-29 éves korosztály) tagjai között találjuk - ők láthatóan kevésbé helyhez kötöttek, mint az ún. "X" generáció (30-47 év) illetve az ún. "baby boomer" generáció (48-65 év) képviselői, így sokkal szívesebben utaznak akár a világ másik végére egy igazán jó állás kedvéért.

A megállapítások a Kelly Global Workforce Index felmérés részei, ami mintegy 97.000 ember véleményét gyűjtötte össze 30 országból, köztük 7.500 magyar munkavállalóét.

A 2010 októbere és 2011 januárja között végzett felmérés egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős számú munkavállaló dolgozik az átlagtól jelentősen eltérő feltételek mellett - ilyen a hosszú vagy szokatlan munkaidő, az egynél több munkahely, a túlzottan sok utazás, vagy az, ha valaki a munkája miatt az otthonától távol él.

Napjainkban a gazdasági élet számos területén találkozhatunk olyan munkavállalókkal - méghozzá nem elhanyagolható számban - akik szívesen költöznének akár más városba, akár más országba, ha ott találják meg azt az állást, amit keresnek - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója. "A fokozódó munkaerő-piaci globalizációval összefüggésben egyre jobban látható, hogy sokan készek munkavállalási célból lakóhelyet váltani ahelyett, hogy arra várnának, hogy majd a munka találja meg őket."

A válaszadók 74 százaléka állítja, hogy hajlandó lenne máshová költözni az ideális állás kedvéért - a fennmaradó 26 százalék számára ez nem elfogadható megoldás. Míg a megkérdezettek 29 százaléka az országon belüli költözést tart elképzelhetőnek, 45 százalékuk adott esetben akár egy másik országban vagy földrészen is tudná folytatni az életét.

A "világjáró" magyar álláskeresők számára Európa más országai számítanak messze a legkívánatosabb célpontnak - a kontinens 63 százalékos eredményével fölényesen maga mögé utasította Észak-Amerikát (17 százalék), Ázsiát (7 százalék), Dél-Amerikát (2 százalék), a Közel-Keletet (2 százalék) valamint Afrikát (1 százalék).

A felmérés magyarországi eredményei

Az "Y" generáció tagjainak 56 százaléka kész külföldre utazni a megfelelő állás kedvéért - ugyanez az arány az "X" generáció körében 43 százalék, a "baby boomer" generáció tagjai között pedig 32 százalék. A válaszokból az is kiderül, hogy a férfiak inkább hajlandóak költözni, mint a nők.

Ami a gazdaság egyes szektorait illeti, a munkavállalási célból akár másik országba költözni is hajlandó dolgozókat a legnagyobb számban a vendéglátás (57 százalék), az olaj- és gázipar (56 százalék), az informatika (56 százalék) valamint a (természet)tudományok (55 százalék) területén találjuk.

A külföldre költözés legjelentősebb akadálya a válaszadók 56 százaléka szerint a család és a barátok; ezt követik a nyelvi korlátok (20 százalék), a költözés költsége (12 százalék) valamint a kulturális különbségek (5 százalék).

A másik földrészre költözést az esetek többségében inkább az új élmények, tapasztalatok utáni vágy, semmint a végleges lakóhelyváltás szándéka vezérelné, legalábbis erre utal, hogy a válaszadók 51 százaléka maximum három évig maradna ott.
A felmérésben résztvevők több mint egyharmada (38 százalék) véli úgy, hogy az átlagostól jelentősen eltérő feltételek mellett dolgozik. A legtöbben (37 százalék) a túl hosszú munkaidőre panaszkodnak, ezt követi a szokatlan munkaidő (20 százalék), a túlzottan sok utazás (17 százalék), a több munkahely (13 százalék) valamint az, ha valaki a munkája miatt az otthonától távol kénytelen élni (8 százalék).

Az átlagostól jelentősen eltérő feltételek mellett dolgozók több mint egynegyede (28 százalék) érzi úgy, hogy ezt legfeljebb még egy évig képes folytatni. Az így dolgozók majdnem fele (41 százalék) ugyanakkor állítja, hogy a szokatlan körülményeket bármeddig el tudja viselni.

"Az egykor egy meghatározott régióhoz vagy országhoz kötődő készségek, ismeretek ma már a világ számos különböző pontján hasznosíthatók, ami azt jelenti, hogy a mobilitás egyre fontosabb szerepet játszik a karrier alakulása szempontjából. Az olyan gyorsan bővülő szektorokban, mint a pénzügy, az egészségügy, a természettudományok vagy a mérnöki/műszaki terület, igen sokszínű globális munkaerőigény tapasztalható, ami komoly karrierlehetőségeket és személyes eredményeket kínálhat azok számára, akik hajlandóak munkavállalási célból akár egy másik országba költözni" - tette hozzá Jónás Anikó.