Hétvégén ballagás, hétfőn a magyar írásbeli érettségi vizsga vár a középiskolásokra

A ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól - olvasható a http://jelesnapok.oszk.hu oldalon.

Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetű dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek... kezdetű magyar népdal.

Népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

Az érettségik a nemzetiségi írásbelikkel már pénteken megkezdődnek, ekkor a horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyakból adnak számot tudásukról a diákok.

Hétfőn a magyar írásbelikkel folytatódnak a vizsgák. Az írásbeli vizsgákat május 4. és 28., az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 7. és 14., a középszintű szóbeliket pedig június 18. és 29. között tartják.

Az érettségizők közül mintegy 73 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban teheti le az úgynevezett rendes érettségit. Rajtuk kívül - élve az érettségi rendszer lehetőségeivel - mintegy 37 300-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát. A jelentkezők összességében várhatóan csaknem 401 400 vizsgát teljesítenek: mintegy 40 900-at emelt, 360 500-at pedig középszinten - közölte a hivatal.

MTI