Igazságtalanul ítélik el a "nulla órás szerződéseket"?

Igazságtalanul ítélik el a sok vitát kiváltó "nulla órás szerződéseket" Nagy Britanniában. A munkaadók és a dolgozók nagy része használja, a szó pozitív értelmében - derült ki a november végén CIPD (Chartered Institute of Personal and Development) által nyilvánosságra hozott kutatásból. A 2500 dolgozó megkérdezésén alapuló kutatás - melyet a Personnel Today hozott le azt is megállapította, hogy a "nulla óra szerződések" - ahol a munkaadók minimális szerződéses órát sem biztosítanak - kihasználják a személyzetet, mert csak akkor hívják be őket dolgozni, gyakran igen rövid időtartamra, amikor szükség van rájuk. (Hiszen ez a lényege ennek a foglalkoztatási formának. - A szerk.) Igen érdekes ellentmondás, hogy a felmérés szerint a "nulla órára szerződött" munkavállalók 65 százaléka elégedett a munka és magánélet egyensúlyával, szemben a "hagyományosan" foglalkoztatott dolgozók 58 százalékával.

Rugalmasság a kulcsszó

A kutatás megerősíti a CIPD augusztusban készített első becslését, amely szerint jelenleg körülbelül egymillió embert - a munkaerő 3,1 százalékát - foglalkoztatnak ebben a formában. Ellentétben a vádakkal, kevés a valószínűsége annak, hogy a nulla órára szerződöttek úgy érzik, igazságtalanul bánnak velük a munkáltatók - állapította meg a felmérés.

A CIPD szerint a dolgozók 47 százaléka boldog, hogy egyetlen órára sincsen leszerződve. A legáltalánosabb magyarázat erre az, hogy ez a típusú foglalkoztatási forma illik leginkább a jelenlegi életkörülményeikhez.

A munkaadói oldal kétharmada a folyamatosan változó munkaerő-kereslet miatt, közel felük (47 százalék) pedig a személyzet miatt tartja hasznosnak ezen a szerződésfajta által nyújtott rugalmasságot.

Munka: törölve

Mindemellett néhány rossz gyakorlat is napvilágot látott a kutatás révén. Kiderült, hogy minden ötödik így foglalkoztatott dolgozót néha (17 százalék), vagy mindig (3 százalék) megbüntetnek, ha nem áll rendelkezésre. 40 százalék pedig az informálás hiányára panaszkodott: nem értesítik időben őket a munkavégzésről vagy csak a műszak kezdésekor derül ki számukra, a munkát törölték. Minden ötödik dolgozó kifogásolja a hagyományosan foglalkoztatottakénál alacsonyabb fizetést, melyet ugyanazért a munkáért kapnak.

A munkaadók közel harmada vallotta azt, hogy jelenleg rendelkezik egy belső szabályzattal, amely tartalmazza a munka megszervezéséhez és törléséhez való hozzáállásukat. Míg 18 százalékuk azt állította, hogy a "nullaórások" óradíja meghaladja az állandó dolgozókét, különösen a magánszektorban.

A legfontosabb kérdést pedig zavar övezi: hogyan kell alkalmazni a nulla órás szerződést? Példaként azt hozzák fel, hogy az így foglalkoztatott dolgozók 42 százaléka nem tudja, tehet-e jogi lépéseket, ha igazságtalanul elbocsátják.

"Ezen szerződéssel foglalkoztatott emberek többsége elégedett a munkájával. Ugyanakkor elismerjük, hogy szükség van a szegényes gyakorlat fejlesztésére a nulla óra szerződések használatában. Például, sok nulla órára szerződött nem kapott jelzést a munka törléséről." - ismerte be Peter Cheese, a CIPD vezérigazgatója. Hozzátette: a munkaadóknak nyújtaniuk kell valamilyen szintű kártérítést, ha a munka elmarad az utolsó pillanatban.

Ajánlások a "nulla órás szerződést" alkalmazóknak

A CIPD jelentés számos ajánlást kínál a munkáltatóknak, így többek között:

Gondos és rendszeres felülvizsgálat készítése arról, vajon megfelelőek és kölcsönösek-e a juttatások avagy sem.

Nem korlátozzák a dolgozót abban, hogy egy másik munkaadónak dolgozzon, amikor nincs rendelkezésre álló munka náluk.

Annak biztosítása, hogy a nulla órára szerződött dolgozó ugyanazt a fizetést megkapja, mint a hasonló munkát végző.

Vezetők képzése annak érdekében, hogy biztosítsák a munkaviszony összhangba kerülését a nulla órás dolgozók jogaival.

Szeptemberben Ed Miliband, a brit Munkáspárt vezetője javaslatokat terjesztett elő, hogy törvényen kívül helyezze a nulla órás szerződések tisztességtelen alkalmazását. Például a más szervezeteknél végzett munka tiltását. Vince Cable személyügyi titkára arra is ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a nulla órás szerződéseket, amit várhatóan 2013 végéig befejeztek.

Dr. Kéri Ádám, az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogászának cikkében leírja, hogy a "nulla órás szerződések" esetében "a munkáltató nem köteles a munkavállalónak munkát adni, a munkavállaló pedig nem köteles a felajánlott munkát elfogadni. Arra szerződnek lényegében, hogy a munkavállaló készenlétben áll, és akkor kap csak fizetést, amennyiben munkavégzésre ténylegesen sor kerül." A munkáltatók azonban sok esetben megtiltják, hogy a munkavállaló a konkurenciának dolgozzon. "Ez a fajta foglalkoztatás leginkább a nyugdíjasoknak, illetve diákoknak megfelelő.(...) A behívásos munkaviszonyra a munkajogi védelem korlátozottan ugyan, de kiterjed." - hívja fel a figyelmet a jogász. Mint írja, ezt a koncepciót az új Mt. is bevezette a részmunkaidő egyik eseteként (behívás). "Ennek megfelelően a legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján, behívás esetén a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. A törvény azt is kimondja, hogy a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg, valamint a munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Végezetül a NAV szerint az ilyen személyek két behívás között is biztosítottnak tekintendőek." - írja dr. Kéri Ádám.

Personnel Today/HR Portal