Kevesebb nő a vezetésben, több fiatal munka nélkül

A vizsgált tíz évben növekedett valamelyest a képzettebb, szellemi foglalkozású rétegek népességen belüli aránya, illetve csökkent egyrészt az önálló tevékenységet végzők, másrészt pedig a fizika foglalkozásúak társadalmi súlya.

Ezzel egy időben növekedett a képzetlen foglalkozásúak, valamint a kiszakadók aránya, azoké a fiataloké, akik korán kikerültek az iskolarendszerből, de a munkaerőpiacra nem sikerült belépniük.

Növekedett a mezőgazdaságban fizikai munkát végzők aránya, de életkori szempontból rájuk az elöregedés jellemző, ahogy a vállalkozók egyes csoportjaira is.

Annak ellenére, hogy az esélyegyenlőség az elmúlt tíz év retorikájában gyakran előkerült, a nemek közötti egyenlőtlenségek egyes foglalkoztatási csoportokban még erősödtek is. Összességében a nők körében felülreprezentáltak a különféle szellemi foglalkozásúak, ám a társadalmi struktúra csúcsán található felső vezetői, illetve magasan képzett értelmiségi pozíciókban inkább már a férfiak vannak jelen nagyobb súllyal.

Felső és középvezetői szinten a férfiak 67 százalékban vannak jelen. Az alacsonyabb presztízsű szellemi foglalkozások ezzel szemben a nők körében jelennek meg nagyobb súllyal.

Az egyetemi végzettségűek 8 százaléka kerül a vezetői, 46 százaléka az értelmiségi és 28 százaléka az alsó szintű szellemi rétegbe, továbbá mintegy 5 százalékuk válik vállalkozóvá, vagyis csak 13 százalékukról mondható az, hogy képzettségüknek nem megfelelő társadalmi-foglalkozási rétegbe tartoznak.

Napi.hu