Kikből lesznek az új munkanélküliek?

„Új munkanélküliek”. Így definiálja a KSH nemrégiben publikált kiadványa azokat a munkanélkülieket, akik a munkaerő-piaci válság következményeként veszítették el munkájukat. De mi a közös az „új munkanélküliekben"?

• Feldolgozóipar és kereskedelem

Ön a feldolgozóiparban, kereskedelemben, építőiparban, netán a közigazgatásban dolgozik? Jó, ha tudja, hogy a válság miatti állásvesztések főként ezeken a területeken jellemzőek. 2009. III. negyedévében közel 600 ezren vallották magukat munkanélkülinek. Ezek több mint harmada egy évvel korábban még dolgozott – közli a KSH önbesoroláson alapuló munkaerő-felmérése.

A fenti négy ágazat dolgozói közül kerültek ki a legnagyobb arányban az „új” munkanélküliek. A férfiak közül a legtöbben az ipari és építőipari szektorból kényszerültek az utcára, míg a nőknek akkor volt félnivalójuk, ha a gépkezelő, összeszerelő munkákon kívül esetleg szolgáltatási jellegű foglalkozást végeztek.

• Nők 25-30 között

A 25-30 éves új munkanélküliek 14,2 százaléka a nő, míg a tartós munkanélküliek között csak 10,4 százalékos az arányuk. Ezen korosztálynál a legnagyobb a különbség a tartós és az új munkanélküliek aránya között.

• Férfiak 30-35 között

A válság áldozatául esett férfiak nagy része 30-35 éves. Míg a tartós munkanélküliek 11,5 százaléka tartozik ebbe a korosztályba, az új munkanélkülieknek már 17,3 százaléka hasonló korú. Érdekes, hogy az 50 felettiek nem kényszerültek feladni hivatásukat a válság miatt (sem a nőknél, sem a férfiaknál).

• Mindegy, hogy képzett vagy képzetlen

A statisztikák szerint a magas fokú képzettség nem jelent védelmet az állásvesztés ellen. Ennek részben oka, hogy a gyárbezárásokhoz kapcsolódó létszámleépítések válogatás nélkül érintik az ott dolgozókat. Emiatt nemcsak a rossz munkaerő-piaci pozíciójú emberek veszítik el állásukat, hanem a képzettebb munkaerőnek is mennie kell. Az új munkanélküliek 8,2 százaléka főiskolát vagy egyetemet végzett, 60,2 százalékának szakmája van, míg ugyanez a tartós munkanélkülieknél 6,6 illetve 42,7 százalék.

Ugyanez a tendencia látszik, ha a foglalkozás jellege alapján készült összesítést vizsgáljuk. A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökből távozók aránya egyre nő, bár így is csak alig felét teszi ki a gépkezelőként, összeszerelőként, illetve járművezetőként állásukat elvesztett munkanélkülieknek.

• Nyugat-magyarországi lakóhely

Az sem mindegy, hogy az ország melyik részén végzi munkáját az ember. A fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében ugyan csak enyhe negatív változás tapasztalható, ennél rosszabb a helyzet azonban a többi iparosodottabb régióban. A válság jó néhány olyan több száz fős üzem bezárását eredményezte, ami adott kistérségben főfoglalkoztatónak számított. Így számos, korábban jó helyzetűnek minősülő település a legrosszabbak közé sorolódott. A legdrámaibb változás a közép-dunántúli és a nyugat-magyarországi régiókban következett be.

De akkor kik vannak biztonságban? A statisztikai táblákból következtetve, ha ön egy fővárosi fegyveres szervnél nőként áll alkalmazásban és életkora meghaladja a 60 évet, semmi oka félteni munkahelyét. De csak akkor.