Közmunkásokat hagynak cserben

A probléma azzal van ugyanis, hogy a közfoglalkoztatásra szánt keretet az ország összes régióját egy kalap alá véve csökkentenék, miközben a munkaerőhiány nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a térségek között - írja elemzésében az Mfor.
Főként Kelet-Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben) ugyanis nem igaz az az - országszerte nagyrészt helytálló - állítás, hogy nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség. Emellett ezeken a területeken jellemzőbb az is - amiről korábban itt írtunk -, hogy közfoglalkoztatás célja inkább a munkanélküliségi adatok kozmetikázása. Így itt a munkaerőpiac nem fogja tudni felszívni azokat a közmunkásokat, akiket a keretcsökkentés miatt szélnek ereszt az állam.

Ráadásul a legfrissebb adatok szerint sokkal több közmunkás tekinthető hátrányos helyzetűnek, mint azt elsőre gondolnánk. A Belügyminisztérium 2017-es összefoglalója szerint tavaly a közfoglalkoztatottak 88 százaléka vagy hátrányos helyzetű településen élt vagy rendkívül alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett. Ez közel 159 ezer közmunkást érintett. 46 százalék esetében pedig mindkét feltétel teljesült, ez közel 90 ezer főt jelentett.

Tavaly 298 milliárd forintot költött az állam közmunka finanszírozására, ezt idén 225-re csökkentették, a következő évi költségvetés tervezetében pedig csak 180 milliárd szerepel.

Mfor