Külföldi egyetemek, kutatói karrier: új lehetőségeket mutattak be az Educatión

Varga-Bajusz Veronika, MTI/Bruzák Noémi

Az Education + konferencián Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára, valamint Bódis László, a tárca innovációért felelős helyettes államtitkára mondott köszöntőt.

Varga-Bajusz Veronika kiemelte: a felsőoktatás megújítását a versenyképesség, a dinamizmus, az erősebb tudományos nemzetközi jelenlét, valamint a minőség fejlesztése indokolta.

Célunk az volt, hogy a fiatalok tudást, karriert, perspektívát kapjanak az egyetemektől, illetve a minőség és az érték iránti igényt

- mondta.

Az államtitkár mérföldkőnek nevezte, hogy elindítják a hallgatói sikeresség fokozását, a lemorzsolódást csökkentő tanulást támogató programot, amelyben a felsőoktatást támogató szakmai szervezetek, hallgatói szervezetek kapnak lehetőséget arra, hogy támogató programokat biztosítsanak az egyetemeknek.

"A felsőoktatás megújulási folyamatának kiemelkedő eleme volt a Pannónia-program létrehozása, amellyel kinyitottuk a világot a fiataloknak, és már több mint 11300-an kerültek a legjobb külföldi egyetemekre. Olyan eszközt adtunk a fiatalok kezébe, amely életútjuk minden állomásán biztos lehetőséget kínál" - emelte ki Varga-Bajusz Veronika.

Hozzátette: csütörtökön nyílt meg a Pannónia-program 2026-os pályázata a Tempus Közalapítvány felületén, és két fontos újítást vezettek be. Az egyik a vendégoktatók fogadásának lehetősége a top 250 egyetemről, a másik a kutatási célú mobilitás, amellyel a hallgatók ezeken az egyetemeken kutathatnak, akár fél éven keresztül. Mindkettő személyenként 10 millió forintos keretösszeggel, és egyéb juttatásokkal kerül bevezetésre.

Bódis László helyettes államtitkár a kutatói életpálya egyre bővülő lehetőségeiről beszélt.

Bódis László, MTI/Bruzák Noémi

"Magyarországon az elmúlt tizenöt évben megduplázódott, és mintegy 60 ezer főre nőtt a kutatásfejlesztésben dolgozók száma, miközben a doktori fokozattal rendelkező kutatók száma 12 ezerről 17 ezerre nőtt. Lakosságarányosan, egymillió főre vetítve ma 6200 kutató-fejlesztő jut a munkaerőpiacon, a dánoknál, svédeknél ez tízezer fő felett van, tehát van további lehetőség a fejlődésre"

- emelte ki.

Kitért arra, hogy a külföldi doktori hallgatók száma is szignifikánsan nőtt, ma már 30 százalékos a részarányuk a magyar doktori képzésben.

"Célunk a tehetséges fiatalokat a kutatói-innovátori pályára vonzani, itthon tartani őket, illetve a tudományos eredmények technológiákká, termékekké formálásában is legyünk kiválóak" - tette hozzá Bódis László. Úgy vélte, ehhez megbecsültségre, kiszámíthatóságra, alacsony adminisztrációs terhekre és világszínvonalú környezetre van szükség.

Mint elhangzott, szeptembertől új doktori rendszert indítottak el, amelyben a legkiválóbb kutatásokhoz csatlakozó kutató-jelöltek havi legalább nettó 425 ezer forintos bérrel tervezhetnek. A kooperatív képzési formát választók esetében ez az összeg átlagosan havi nettó legalább 400 ezer forint.

Egy robotot néznek érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem standjánál a 26. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon MTI/Bruzák Noémi

Az elhelyezkedő kutatók ma egyetemeinken bruttó 900 ezer forintos bérre számíthatnak, a kutatóhálózatban pedig bruttó 850 ezer forintra. Magyarország felfedező kutatásokra tavaly 246 milliárd forintot fordított, szemben a 2016-os 78 milliárddal. A kutatási alap 2018-ban 16 milliárd forintból gazdálkodott, felfedező kutatásokra idén már 47 milliárd forint áll rendelkezésre három programon keresztül

- sorolta a helyettes államtitkár.

Bódis László kitért arra is, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével tavaly elindult az Élvonal Program és Alapítvány, amely a tudományos kutatói tehetséggondozásra, új tudásközpontok felépítésére és ezek technológiai hasznosítására fókuszál, hazatérő magyar és nem magyar kutatók vezetésével.