Lépéselőnyben a mérnökök a cégekkel szemben

Nem túl előnyös kép rajzolódik ki a pályakezdőkről, főleg a műszaki, informatikai végzettségű hallgatókról, első munkahelyüket keresőkről a munkáltatók állásbörzés tapasztalati alapján: rosszul öltözöttek, tájékozatlanok, és túlértékelik a tudásukat, nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget az állásbörzéken sokat latba nyomó mini-interjúknak - tisztelet a kivételnek. Gyakorlat hiányában azonban gyorsan jön az első pofon. Ugyanakkor van mód sikeres karriert befutni pályakezdőként is. Miként lehetséges ez? Az állásbörzétől a biztos állásig vezető út hosszú, de tanulságos, ezt járjuk be az SAP szakemberével, egy dolgozó mérnökpalántával és egy képzési szakemberrel.

Még mindig gyengén produkálnak a pályakezdők

A szakmát kezdőkre a 2008-as kutatásokban megállapított hiányosságok ma is fennállnak. Ezek szerint a vállalati szektor továbbra is elégedetlen a pályakezdők gyakorlati tudásával, nyelvtudásával, munka- és viselkedési kultúrájával - igazolta vissza feltevésünket Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) képzési szakértője. Ezt támasztotta alá Gremsperger Krisztián, az SAP Hungary Kft. támogatási csoportvezetője is.

Hogyan látja egy dolgozó egyetemista?

Egyesek szerint a pályakezdők, fiatal egyetemisták hozzáállása a munkaerő-piaci igényekből fakad, mások mélyebb társadalmi problémákat sejtenek a jelenség mögött. Egy 26 éves, BME-hallgató az utóbbi táborba tartozik. Zsófia szerint nem azért hiszik azt a műszakisok, hogy övék a világ, mert a mérnökökre és az informatikusokra mutatkozik a legnagyobb igény a munkáltatók részéről. Az építőmérnöknek tanuló Zsófi egy állami közbeszerzési pályázatokban részt vevő infrastruktúra (út, vasút) tervező irodánál gyakornokoskodik évek óta az egyetem mellett és úgy tapasztalja, hogy az alapvető probléma a mérnöktársadalom gondolkodásmódjában és az oktatásra jellemző kredit-rendszerben keresendő.

Öntelt mérnöktársadalom és a kredit rendszer mindennek az oka?

A flegma modor, laza megjelenés mögött az a rossz beidegződés húzódik meg Zsófi szerint, miszerint a hallgatók jóval több és jelentősebb tudást szívtak magukba az egyetemen eltöltött öt - jó esetben -, esetleg 10 év alatt, mint azok a HR-esek, akik a céget képviselik és 25 évesen már menedzsernek képzelik magukat. "Mit tudhatnak ők a világról?" - gondolják magukban a mérnökpalánták. Sokat ront a helyzeten az is, hogy a Műegyetem egy státuszszimbólum, így az innen kikerülők pontosan tudják, mekkora értékük van, hiszen a munkáltatók akkor is őket fogják felvenni, ha nincsen gyakorlatuk - tapasztalja az építőmérnök-tanonc. A tanuló szerint a tervező iroda tulajdonosa sokszor panaszkodik a fiatal tervezők magatartásbeli hiányosságaira, amelyek begyűrűznek a munkahelyre is és rontják a munkavégzés hatékonyságát.

A kredit-rendszer pedig azért okoz problémát - teszi hozzá a BME-hallgató -, mert általa a diák tanulmányait akár tíz évig elhúzhatja, így nem sarkallja semmi arra, hogy dolgozzon, szakmai gyakorlatot szerezzen, - vagyis felelősségteljes állampolgár életét élje - mivel tudni véli, hogy szakmájára biztosan szükség lesz. Zsófia szerint az egyetemi képzés ára is közrejátszik a mérnökök öntelt magatartásában (az építőmérnöki szak 300 ezer forint félévente) és ezért úgy érzik, feljogosítja őket arra, hogy jó álláshoz is jussanak.

A szakmai gyakorlat nem pótolja a munkatapasztalatot

Az építőmérnöknek tanuló fiatal kiemelte, a szakirány döntően befolyásolja a diploma piacképes mivoltát. Úgy tapasztalja, hogy az ő szakmájukban a kötelező szakmai gyakorlat teljesíthető, azonban biztos állást nehéz találni. Tervező irodájukhoz is hetente érkezik önéletrajz, de nincs munkaerő-felvétel cégüknél. Van olyan kollégája, aki fizetésemelést követelve verte az asztalt, azonban gyorsan lehiggadt, amikor főnöke az álláspályázatok vastag paksamétájára mutatott, ezzel szemléltetve kinek áll a zászló.

A fiatal évek óta dolgozik az egyetem mellett, mivel ebből tudja csak kifizetni az igen borsos tandíjat. - Ez azonban nem jellemző az évfolyamtársaimra, és sokan pontosan ezért nem találnak munkát. A négyhetes kötelező nyári gyakorlat után ugyanis kevesen dolgoznak tovább tanulmányaik mellett, még akkor is, ha esetleg marasztalnák őket. Egy év múlva viszont - amikor már végeznek - már nem biztos, hogy tárt karokkal várják vissza őket, még abban sem lehetnek biztosak, hogy egyáltalán emlékeznek rájuk - mutat rá az építőmérnök.

Tájékozatlanul, gyakorlat és nyelvtudás nélkül

A szakmai gyakorlat/munkatapasztalat tehát továbbra is aranyat ér, már ha sikerül valahova bejutni huzamosabb időre.

"Többéves szakmai gyakorlattal rendelkező pályakezdő mérnököt keres multinacionális cég magabiztos angol nyelvtudással" - egy szokványos álláshirdetés árulkodik a munkaerőpiacon uralkodó anomáliákról. Nincs kapcsolat a kereslet és a kínálat között, hiszen hogyan is tudna több éves munkatapasztalatot szerezni egy fiatal, pláne egy pályakezdő, amelynek a definíciója is ütközik a cégek igen csak vitatott elvárásával.

Azonban a fiataloknak - attól függetlenül, hogy mérnökök-e vagy sem - nem hogy gyakorlatuk nincs, egyelőre ott tartunk, hogy sokan nem tudják, mit jelent a valóságban az, amit megtanultak. - Honnan is tudhatná? Hiszen nem gyakorlatorientált képzés uralkodik Magyarországon, és az elméleti tudás kevés lehet a munkaerőpiacra kikerülve, főleg ha ezt a tudást nem tudja az illető "eladni". A pályakezdők általános hiányossága a cégek profiljával, tevékenységével, munkakörök pontos ismeretével kapcsolatosak, vagyis tájékozatlanok - összegzi állásbörzéken szerzett tapasztalatait Gremsperger Krisztián. Hozzátette: találkozott olyan logisztikai tudással rendelkező jelentkezővel is, aki nem tudta megmondani, hogy a logisztikán belül mivel szeretne foglalkozni. Krisztián olyan hallgatóval is beszélgetett, akinek fogalma sem volt arról, mivel foglalkozik az a cég, amelynek az állásai iránt éppen érdeklődik a standjánál. Az SAP munkatársa szerint tehát az iskola nem készíti fel a fiatalokat a munka világára, s a szakmai tapasztalat megszerzése is a fiatalokra hárul. Érdemes tehát egy kicsit tájékozódni az adott cégről, pozícióról, kitűnő lehetőséget ad erre az internet, illetve az állásbörzén beszerezhető ingyenes karrier kiadványok is.

Mindezek fényében már nem is lehet azon mit csodálkozni, hogy a pályán éppen most startoló diplomások 80 százalékát az SAP szakmai gyakorlata érdekelte. Krisztián saját tapasztalatból tudja, megéri a többkörös, igen komoly interjú, kiválasztás, a gyakorlatot ugyanis legtöbbször állásajánlat követi. - Négy-öt gyakornokot veszünk fel évente a támogatási részlegnél, s aki beválik, azt megtartjuk. - meséli a vállalat képviselője. Mindez azért is érdekes lehet, mert a gyakornokok kiválasztásával még nem végeztek.

Súlyos hiba az elhanyagolt külső, tiszteletlen modor

Gremsperger Krisztián is úgy tapasztalja, sok HR-eshez, fejvadászhoz hasonlóan, hogy a nyelvtudást lazán értelmezik az érdeklődők, ahogy a megjelenést is. A rossz külső, vagy tiszteletlen modor azért is súlyos hiba, mert az állásbörzén a látszólag könnyed beszélgetésnek valójában tétje van és szinte éles állásinterjút takar e kapcsolatfelvétel. Krisztián nem találkozott extrém külsejű fiatallal. Úgy véli, sok helyen az ing, nyakkendő viselete szinte kötelező, de mindez cégkultúrától függ, náluk még a farmernadrág is belefér, csak ne legyen szakadt. A Corvinus Egyetem legutóbbi állásbörzéjét mindezektől függetlenül sikeresnek ítélték az SAP-sok, 86 önéletrajzot gyűjtöttek be.

SAP: az állásbörzétől a biztos állásig

Az SAP részlegénél a felvételi folyamat egy telefonos interjúval kezdődik, amelyen letesztelik a német és az angol nyelvtudást. A menedzser kiemelte: a szakmai tudás nem kompenzálja a nyelvtudás hiányát. A nyelvtudás tesztelését követi a személyes interjú, ahol az adott terület menedzsere, a csoportvezető és a HR-es is jelen van. Ha úgy látják, hogy a jelentkező az alapvető elvárásoknak megfelel, szimpatikus, és megfelelően motivált, akkor következik a végső megmérettetés, amely beszélgetésen már a divízióigazgató is jelen van.

Következő cikkünkben annak járunk utána, mi vezet (társadalmi és egyéb folyamatok) a fiatalok műveltségének, tudáselemeinek romlásához, egyes kompetenciák hiányához, hol húzódik meg a valódi probléma.