Már a mentális intelligenciát is mérhetik a kiválasztásnál

Értelmi, érzelmi és mentális intelligencia

A HR-esek pontosan tudják, hogy az alkalmatlan jelölt okán megüresedett pozíció feltöltése nem kis erőforrást (időt és pénzt) vesz igénybe. Éppen ezen igény hívta életre a HR-piac kompetenciamérésre fókuszáló szegmensét. Újabb és újabb eszközök tűnnek fel a kiválasztási folyamatban magas beválási arányt (validitás) ígérve. Évekkel ezelőtt például az intelligenciateszt hódított, de a kompetencia alapú kiválasztás is sokáig tartotta magát mint a legsikkesebb, és egyúttal leghatékonyabb szűrő. A legfrissebb Országos Synergon HR Benchmark Felmérés szerint manapság is többféle kiválasztási eszközt használnak a szakemberek, de az Assessment Centerek (AC) alkalmazása egyre népszerűbb, különösen a középvezetők kiválasztásánál.

Az intelligencia - értelmi képességek - mérése teljesen logikus lépés a cég részről, hiszen valójában arról van szó, hogy nem akarja, hogy átlagon aluli értelmi képességgel rendelkező alany csússzon át a szűrőrendszeren és ezért IQ-teszttel toldja meg a kiválasztási eszközök sorát. Ám időközben számos kutatás bebizonyította, az intelligencia nem egyenlő a tehetséggel és egy IQ-teszt sem a szakmai beválást, sem a társadalmi karriert nem jósolja meg.

Az érzelmi intelligencia (EQ) - érzelmek megfigyelése, átélése, tudatos kezelése, azok kifejezése - sokkal inkább számít az életben való boldogulásban, és a munkahelyi eredményességben, mint az értelmi. Szerencsére már az érzelmi intelligencia mérésére is van mód, viszont arról nincsenek adatok, vajon hány vállalat él ezzel a lehetőséggel. Tavalyi cikkünkből azonban jól kiviláglott, az eltelt évtizedek ellenére az üzleti szféra nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a társas képességeknek. Mint megtudtuk, az IQ és az EQ után az MQ-t (mentality quotient - magyarul mentalitás hányados) is lehet mérni. Kérdéses, hogy a fentiek függvényében van-e értelme a lelki alkattal foglalkozni, mennyire vevő rá a piac, egyáltalán valós igény hívta-e életre, vagy csak egy újabb divatos eszközről van szó, ami a pozitív pszichológia tanainak népszerűségét lovagolja meg.

MQ, a mentális intelligencia

Miként Dr. Kovács Eszter pszichológustól, a Profil Training Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a sikerhez az intelligencián és az emocionális intelligencián túl egy nagy adag kurázsi is szükséges annak érdekében, hogy meg tudjunk birkózni egy váratlan helyzettel, kudarccal. - Választ kerestünk arra, mitől függ, hogy valaki a legnehezebb helyzetben is talpon tud maradni - mondja a szakember. Így jutottak el a mentális intelligenciáig, amely a cselekvőképességről szól és szorosan összefügg a Martin Seligman (Pennsylvania Egyetem professzora) kutatásaival, és a hatvanas években felismert "tanult tehetetlenség" tudományos fogalmával.

- Tréningjeink során is gyakran tapasztaljuk, hogy egyesek nyitottabbak társaiknál az új ismeretek befogadására, és a tudásanyag a gyakorlás révén beépül viselkedési készletükbe, mások viszont bezárulnak azt hangoztatva, hogy ezek nagyon mesterséges dolgok és tapasztalt szakemberként úgysem tudnak nekik újat mondani - magyarázza a pszichológus. Ezen észrevétel is hozzájárult ahhoz, hogy Kovács Eszter és munkatársai elindultak a nyitottság és változás képességének megismeréséhez vezető úton. Akkor találtak rá a tanult tehetetlenségre, amely jól mutatja, ki hol tart gondolkozási mintáiban és milyen módszerrel lehet azon változtatni.

Mit mér az MQ-teszt?

Korábban AQ (Állóképesség Kvóciens) néven ismert tesztet a Profil Training továbbfejlesztette, a közép-európai viszonyokhoz adaptálta. Így született meg az MQ- Mentalitás Teszt és az erre épülő Mentalitás Fejlesztő Programok - olvasható a cég honlapján. Az MQ-teszt a gondolkodási minta optimista vagy pesszimista voltát méri, vagyis azt, hogy ezen a skálán pillanatnyilag hol helyezkedik el az illető, mennyire cselekvőképes - tudtuk meg az ügyvezetőtől.

A kiválasztással foglalkozó, képzett, tapasztalt HR-esnek azért éri meg a mentális intelligencia-teszttel bővíteni eszköztárát, mert azzal meg lehet mérni a jelölt helyzetelemző gondolkozásának mintázatát: mennyire lesz rugalmas, változásokra képes és mennyire lehet majd rá támaszkodni egy váratlan helyzetben, hogyan reagál az új helyzetekre - sikerre, kudarcra - emeli ki a pszichológus. Kovács Eszter hozzáteszi: ez nagyon fontos kiegészítő információ, amelyet az összes többi szűrőeszköz nem ad meg, de azt a többi módszerrel egybevetve érdemes értékelni. Megfigyeléseik szerint egyébként a sikeres vezetők esetében a magas MQ-hoz általában magas értelmi és érzelmi intelligencia társul. Önmagában azonban a magas mentális intelligencia nem elégséges a kiemelkedő vezetői teljesítményhez.

Módszerek a mentális intelligencia fejlesztésére

A Profil Training által tartott egy-két napos MQ program résztvevői bővítik viselkedési készletük tárházát annak érdekében, hogy változatosabban és rugalmasabban tudjanak válaszolni a kihívásokra. Először szétválasztják a valóság szubjektív és objektív értelmezését. - Éberséget alakítunk ki az emberekben, hogy legyenek figyelmesebbek a gondolataikkal kapcsolatban, és tudatosítjuk bennük, hogy azok csupán a valóság általuk szűrt értelmezése és nem maguk a tények. Már ez nagy felismerésekhez szokott vezetni - mondja a pszichológus.

A következő lépésben a résztvevők kitöltik az MQ-tesztet, amely alapján megismerik a pillanatnyi gondolkodási mintájukat. A program visszamaradó részében pedig azokat a kérdéstechnikákat gyakorolják, amelyekkel vitatni lehet a pillanatnyi gondolataikat és átalakítani őket egy sokkal hatékonyabb, adott esetben optimistább véleménnyé, ami jobban segíti a cselekvőképesség megtartását - magyarázza a pszichológus. A vállalatok elsősorban olyan munkakörökben dolgozók számára rendelik meg ezt a programot, ahol gyakori az elutasítás pl. értékesítőknek, projektvezetőknek.

Hibafókuszú szocializáció a probléma forrása

Ahogy egyre többen ismerik meg a pozitív pszichológia paradigmaváltó eszméit, úgy ez a program is egyre népszerűbb a vállalatok körében. Válságban ugyanis még inkább kérdés, hogy mennyire viselik jól a munkatársak a munkakörök megváltozását, a piacszegmensek átrendeződését - tapasztalja Kovács Eszter. A magyar nép azonban nem igazán nyitott a pozitív pszichológia tanai iránt, hiszen alapvetően nem vagyunk optimista nemzet, amelyre a történelmünk is okot szolgáltatott - ismeri el a pszichológus.

Az ügyvezető úgy véli, óriási feladat átlépni az egyik oldalról a másikra, ennek érdekében sokat lehetne tenni az oktatásban. Mi magyarok ugyanis úgy vagyunk szocializálva, hogy hibafókusszal gondolkozzunk: vagyis először azt vesszük észre, ami nem működik, és azt követően keressük a megoldást. A pozitív pszichológia épp az ellenkezőjét javasolja. Több tudományos bizonyíték is alátámasztja, hogy nagyobb a hatékonyság, ha elsőként a létező erőforrásokat vesszük számba és a meglévő, működő tapasztalatokra építve, önbizalommal telve indulunk el a cél megvalósítása felé - mutat rá a szakember.

Kutatás a mentális intelligenciáról

A cég öt-hat évvel ezelőtt készített egy kutatást tíz-tizenkét cég értékesítő és vezetői csapatainak bevonásával. A felmérés szerint az állandó változással, nagy kihívással járó munkakörökben átlagosan magasabb mentális intelligenciával bíró munkatársak dolgoznak. A rutin munkakörökben, ahol azonos jellegű feladatokat kell kitartóan, türelmesen elvégezni, pedig inkább az alacsony MQ-jú emberek válnak be jobban.