A diploma még mindig sokak szemében biztos belépő a jobb élethez, de a valóság egyre árnyaltabb. Bár nő a diplomások száma, a bérek nem minden esetben követik ezt a trendet. Mi áll a háttérben, és miért nem jelenik meg automatikusan a tanulás ára a fizetésekben?

Az elmúlt években a munkavállalók napi képernyőideje elérte a 11 órát, miközben egy feladatra átlagosan már csak 47 másodpercig tudnak fókuszálni. A Financial Times riportja arra figyelmeztet: a figyelemért folyó digitális verseny rontja a tanulást, a teljesítményt és a döntések minőségét a szervezetekben.

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése sokak szerint munkahelyeket sodor veszélybe, a menedzsmenttörténet azonban mást is mutat. Minden technológiai fordulat két utat nyitott: erősebb kontrollt vagy nagyobb autonómiát. Most is ez a kérdés – és a decentralizált, átlátható szervezetek lehetnek a leginkább felkészültek. Joost Minnaar írt erről a Corporate Rebels hírlevelében.

A kérdés ma már nem az, kell-e HR, hanem az: milyen HR kell. A HR ma már messze nem adminisztratív háttértevékenység. Aki versenyképes és elfogadott akar lenni a szervezetben, annak üzleti, emberi és stratégiai szinten is bizonyítania kell. Volt idő, amikor a HR létjogosultságát kérdőjelezték meg, a Covid-járvány azonban megmutatta, hogy válsághelyzetben kulcsszereplővé válhat.

Egy 1–5 hónapos, kényszerű munkahelyi távollét még teljes felépülés esetén is tartós bérhátrányt okozhat. Magyar adminisztratív adatokon alapuló kutatás szerint a visszatérést követő két évben közel 1 százalékkal alacsonyabb a bérnövekedés azoknál, akik ideiglenesen kiestek a munkából. A fő ok: elmaradó előléptetések és magasabb bért kínáló állások.

Gyorsuló ütemű változások, új kompetenciák fejlesztése, folyamatos alkalmazkodás, szervezeti és egyéni szinten egyaránt. A tudás és a képességek gyors elsajátítása és értékteremtő alkalmazása lesz a kulcs a HR igazgató szerint. Ehhez pedig nem árt az érzelmi rugalmasság fejlesztése sem. Branyiczki Imrét kérdeztük 2025 eredményeiről és 2026-os várakozásairól is.

A modern munkahelyeken már nem csak a teljesítmény számít: egyre több dolgozó érzi úgy, hogy karrierje a külsején múlik. A videóhívások, a szépségipar robbanása és a „pretty privilege” hatása miatt sokan botoxhoz, fogyasztószerekhez vagy AI-val retusált fotókhoz nyúlnak, mert félnek: aki nem néz ki elég jól, könnyen háttérbe szorulhat.

Több mint 100 női vezető vett részt a Kedvesség Világnapján - november 13-án - az első Women in Hospitality Summiton Budapesten. Női karrierépítés, munka-magánélet egyensúly, inspirációk a napi munkához. Sok téma terítékre került a Radisson Blu Béke szállodában.

Gyakran előbb kérdeznek rá a pályázók a rugalmas munkavégzés lehetőségére, mint a juttatásokra. Ez ma már nem egyedi sok nagy multinacionális cégnél. Az életminőség egyik döntő tényezője, hogy hogyan hangolhatók össze a munka és a magánélet igényei. Bemutatunk néhány céges jó gyakorlatot, ami a munkáltatóknak is megtérül.

Az IT munkapiacról, az átképzések lehetőségéről, a mesterséges intelligenciával összefüggésben a pályakezdők helyzetéről, bérekről és a vezetői rendszer átalakításáról is kérdeztük Pásztor Andreát, a Deutsche Telekom IT Solutions egyik tagvállalataként ismert Deutsche Telekom IT (DT-IT) új vezetőjét. A Deutsche Telekom teljes IT infrastruktúrájáért felelős leánycégnél fontos szervezeti átalakulás zajlik.

Másként állnak a munkavégzéshez, a munka világához, a vezetéshez, az állásváltáshoz vagy éppen a munka-magánélet egyensúlyához a különböző generációk. Különböző élethelyzetükből adódóan különbözőek az igényeik, így a munkamotivációjuk is gyakran eltér. Ezért más módon kell őket megszólítani, amikor toborzásról van szó, valamint másfajta juttatásokkal és módszerekkel motiválni, amikor a megtartás a cél. Nézzük, hogyan érdemes HR eszközökkel tenni a jobb munkahelyi együttműködésért.

Vezetőként vagy HR-szakemberként bizonyára tapasztalta már a jelenséget: a nyári kánikula beköszöntével a délutáni meetingek belassulnak, a határidők csúszni kezdenek, és a kollégák ingerültebbek a szokásosnál. Hajlamosak vagyunk ezt egyszerűen a "nyári fáradtságnak" betudni, pedig a háttérben egy sokkal komolyabb probléma, a hőstressz áll, ami tudományosan bizonyítottan rontja a szellemi teljesítményt (is). Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetője ad „forró” tippeket a nyári meleg hónapokra.

Egy friss felmérés szerint nők 45%-a rugalmasság hiányát jelölte meg legfőbb aggályként a munkájával kapcsolatban.

Egy most elkészült kutatás azt térképezte fel, hogy melyek a leggyakrabban mért kompetenciák agilis munkakörnyezetben állásinterjúkon.