Zoltán Vilmos mérnökként dolgozott egy multicég projektcsapatában, egyszer csak közölték vele, hogy a következő projektnél fiatalabb munkavállalókban gondolkodnak. Nem sokat tétovázott, régebbi cégénél éppen munkatársat kerestek, 143 jelentkező közül éppen ő volt a megfelelő. Most visszatért, ahhoz a céghez, ahol egyébként már senki nem ismerte, és jobb emberi feltételek között, sikeresen folytatja senior karrierjét. De vajon, hogy élte meg az életkori diszkriminációt, és hogy illeszkedett be a régi-új csapatba? Sipos Júlia beszélgetése.

Milyen kihívásokkal szembesül egy, a munka világába visszatérő kisgyermekes szülő? Ezt a kérdést járta körbe kutatásában Szijjártó Linda, munka-és szervezet szakpszichológus. Kiderült: a kisgyermekes szülők csaknem háromnegyede anyagi okokból megy vissza dolgozni, a visszatérők mintegy kétharmada szerzett ennek során negatív tapasztalatokat: megkérdőjelezték elkötelezettségüket, kompetenciáikat, negatív megjegyzéseket kaptak. Lássuk a részleteket.

Sokan ismerik, de kevesen beszélnek róla. A toxikus vezetők sok szervezetben jelen vannak, azonban keveset tudunk arról, hogy mi jellemzi ezt a vezetési stílust, hogyan ismerhetjük fel az intő jeleit, és mit tehetünk ellene. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak friss tanulmánya támpontot adhat ahhoz, hogy jobban felismerjük és kezeljük a toxikus vezetést a szervezetekben.

Nemhogy nőne, hanem csökkent az elmúlt évtizedben az informatikai területen tanuló nők aránya. Ezért fontos a jó gyakorlatok és törekvések bemutatása, hogy a nőknek van helyük ezeken a területeken, karriert futhatnak be az IT-ban. Sőt olyan is előfordulhat, hogy olyankor nevezik ki egy informatikai cégben felsővezetőnek, amikor éppen otthon van a gyerekével. Ez nem gyakori, de már Magyarországon is megtörténik. Erre hozott példákat az Egyenlítő Alapítvány konferenciája, a Digitális amazonok – A nők ereje a technológiában címmel.

A tavaly Magyarország legjobb vörösbora címet is bezsebelő Bodor Bence borásszal beszélgettünk a borászat szépségeiről és aktuális nehézségeiről. Szerinte a szüret korántsem a szezon vége, pont akkor kezdődik az igazi, kihívásokban bővelkedő borászati munka. Egy olyan ágazatban, ami egyébként is sok kihívással küzd a munkaerőhiánytól a fogyasztási szokások változásán át az időjárási szélsőségekig. Szerinte mégis megéri csinálni.

Egy átlagos magyar felnőtt a családján és a munkahelyén kívül összesen alig 2-3 közösséghez tartozik életében. Ezért rendkívül fontos, hogy milyen benyomásokkal telnek a hétköznapok. A NIQ, Steigervald Krisztián és a Dreher közös kutatásából kiderül, hogy váltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából, míg a fiatalabb társaik sokkal inkább kitettek a munkahelyi hangulatnak.

A WHC Csoport és a Századvég közös szervezésű munkaerőpiaci szekciójában a digitalizáció és soft skillek vitték a főszerepet, de szó volt többek között a jövő munkavállalóinak képzéséről, és az oktatás fontosságáról is. Egy valamiben egyetértettek a szakértők: a soft skillek elsajátítása elengedhetetlen a munkaerőpiaci versenyképességhez.

Ne sneakereket és farmert vegyenek fel a főnökök, hanem inkább próbálják megérteni és egyenrangú partnerként kezelni a Z generációsokat - tanácsolta a HR-eseknek Szili-Török Adrienn, az UniYou-tól, aki maga is Z generációs. Nyester Ágnes, a Calzedonia regionális HR managere szerint ha megfelelően foglalkoznak velük, nagyon értékes munkavállalók válhatnak a mai huszonévesekből.

Amikor egy ápoló megvigasztalja a beteget, miközben ki sem látszik a feladataiból, vagy egy éttermi felszolgáló kedvesség sugároz még akkor is, ha rosszfejek a vendégek, akkor a munkavégzéséhez elengedhetetlen, ám csak ritkán nevén nevezett érzelmi munkát végez. Pedig az érzelmi munkavégzés tudatosítása, az elvárások hangsúlyozása fontos ahhoz, hogy adott helyzetben a munkavállaló priorizálni tudjon, és a munkavégzés hatékonyságának szempontjából jó döntéseket hozzon - fejti ki Sharlyn Lauby HR tanácsadó a HR Bartender blog legfrissebb bejegyzésében.

Egy friss felmérés szerint a vezetők számos problémát tapasztaltak a frissen végzett fiatal munkavállalóknál, főleg a hozzáállás tekintetében.

Mindenkinek van kiemelkedő képességei - az angol szakirodalomban signature strengths-ek – amelyek védjegyévé váltak, amelyek különösen értékessé teszik a munkahelyen. Ám ebben a gyorsan változó világban könnyen elavulhatnak, más kompetenciák kerülhetnek előtérbe. Mit tehet munkatárs és vezető ebben a helyzetben? Kökényesi-Nagy Andrea fejlesztő szakember (Parrish & Crawler International) írása.

A mesterséges intelligencia hatékonyabbá és könnyebbé teszi a munkájukat, de a szakmájukat a következő években nem tartják teljesen helyettesíthetőnek vele – ez a megkérdezett magyar szövegírók és újságírók általános vélekedése a Corvinus egyetem friss kutatása szerint. A válaszadók önbizalma erős, alkalmazkodóképesebbnek tartják magukat másoknál a területükön - olvasható a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.

A digitális kompetenciák egyre inkább felértékelődnek a munkaerőpiacon, a munkatermelékenység pedig nagyban függ attól, hogy a foglalkoztatottak komfortosan használják-e az új technológiákat. A magas hozzáadott értékű munkák végzéséhez az esetek nagy többségében valamilyen digitális kompetencia szükséges, tehát a gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel a képességekkel. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből kiderül, miként teljesít Magyarország.

A legjobb teniszezők később nyerik meg az első meccsüket, sportolói pályafutásuk elején általában nem jön össze nekik a győzelem. Az első győztes meccs után azonban jellemzően elkezd felívelni a karrierjük. Az is jellemző rájuk, hogy viszonylag sok kevésbé ismert tornán gyakorolnak, mielőtt kilépnek a nagyszínpadra, az ATP-tornákra. Chiara Zappalá, a Corvinus kutatója szerzőtársaival több mint 3 ezer profi sportoló karrierjét vizsgálta hálózattudományi módszerekkel.