Márciusban nőtt az új álláshelyek száma

A nem támogatott álláshelyekre vonatkozó munkaerőigény márciusban mind a megelőző hónaphoz (12,9 százalék), mind az egy évvel korábbi adathoz képest (9,7 százalék) növekedést mutat. A munkaadók, a tárgyhónap folyamán bejelentett álláshelyek közül összesen 25076-hoz nem igényeltek támogatást, ez az összes bejelentés 63 százaléka. Az előző hónap végéig be nem töltött és a tárgyhónapban bejelentett új álláshelyek (a támogatott álláshelyekkel együtt) összesen 63,5 ezret tettek ki. Ebből a tárgyhó végéig 28 ezer maradt betöltetlen. A legtöbb munkalehetőséget Dél-Alföldön (12,2 ezer db) és Közép-Magyarországon (11,3 ezer db) kínálták a munkaadók.

Mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma a zárónapon 462,4 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 14,2 ezer fős (3,0 százalékos) csökkenést mutat, az előző év azonos hónapjához képest azonban enyhe, 8,5 ezer fős (1,9 százalékos) növekedést regisztrálhatunk. A márciusi csökkenés a téli foglalkoztatási holtszezon lezárulásáról tanúskodik, megállt ugyanis a nyilvántartott álláskeresők létszámára november óta jellemző növekedési trend. Ugyanakkor igen pozitívan értékelhető, hogy az egy év alatti növekedés jelentősen mérséklődött a fél évvel korábbi 9,5 százalékról 1,9 százalékra.

Míg februárhoz képest minden régióban és megyében (Fejér megye kivételével) csökkent az álláskeresők száma, egy év alatt Nyugat-Dunántúlon (4,1 százalékkal) Közép-Dunántúlon (2,5 százalékkal) valamint kisebb mértékben Dél-Dunántúlon (0,9 százalékkal) regisztrált az ÁFSZ csökkenést. Észak-Alföldön viszont átlagon felüli növekedés mutatkozik (5,9 százalék) a megelőző évhez képest.

Az egy évnél hosszabb ideje folyamatosan nyilvántartásban szereplők száma 26 610 fővel növekedett a 2007. márciusi állapothoz képest, arányuk ezzel az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyítva 31 százalékot tett ki a tárgyhónapban.

A tárgyhónapban 139,3 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra (nagyobb részük, 74 százalékuk járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt). További 151,8 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben. Számuk növekvő tendenciájú: márciusban 2,2 ezer fővel többen kaptak rendszeres szociális segélyt, mint februárban és 15,8 ezerrel többen a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Márciusban az összes nyilvántartott álláskereső 63 százaléka kapott ellátást, több mint harmaduk (171,3 ezer fő) ellátatlan volt.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint is csökkent a
nyilvántartott álláskeresők száma

2008. márciusban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 429,4 ezer fő volt. A március hónapban hosszú távon megfigyelt szezonális ingadozást figyelembe véve, és azt kiszűrve az idén 2 ezer fővel kevesebben voltak a nyilvántartott álláskeresők állományában, mint egy hónappal korábban.

Megállt a pályakezdők számának a növekedése

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma is csökkent márciusban. A januári és februári létszámemelkedést követően a tárgyhavi zárónapon a regisztrációban lévő pályakezdők létszáma 41,4 ezer főt tett ki, ami 2 százalékkal volt kevesebb a február végi létszámhoz képest, ám 1,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbi adatnál. Így a pályakezdő álláskeresők számának egy év alatti bővülése lényegében megegyezett az összes nyilvántartott álláskeresőre jellemző értékkel, ám e mögött jelentősebb területi különbségek mutatkoznak

Egy év alatt számottevően csökkent a pályakezdők száma Közép-Magyarországon (-13,7 százalék) és Közép-Dunántúlon (-9,4 százalék), miközben Észak-Alföldön átlag feletti mértékben bővült a számuk (9,5 százalék).

Csökkent a nyilvántartásba belépők száma

A nyilvántartásba 2008. márciusban belépők száma 45 498 fő volt, jelentősen, csaknem egynegyedével (23,1 százalékkal) kevesebb a februárban belépők számánál. A nyilvántartásba belépők 14 százaléka első alkalommal regisztráló álláskereső, számuk márciusban szintén csökkent februárhoz képest (21,5 százalékkal).

A belépő nem pályakezdők száma 12 ezer fővel, a pályakezdők belépő létszáma 1,7 ezer fővel csökkent a februári belépési forgalomhoz képest. A tavaly márciusi adatokhoz képest a belépő nem pályakezdő álláskeresők utolsó munkahelyük ágazata szerinti szerkezete nem változott: legnagyobb arányban a nem anyagi szolgáltatásokban dolgoztak (40 százalék), további 22 százalék az ipar területéről vesztette el állását.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 10,5 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 6,9 százalék volt március végén, változatlanul igen nagy régiók közötti szóródással. Legrosszabb mutatóval Észak-Magyarország és Észak-Alföld (18,5 százalék, illetve 18,3 százalék) rendelkezett, míg a legkisebb relatív mutatót Közép-Magyarországon (3,8 százalék) mérték. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke nem változott lényegesen (2007 márciusában értéke 10,3 százalékot tett ki), ám míg a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban csökkent az értéke (Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon valamint Nyugat-Dunántúlon), addig Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön nőtt. Ez utóbbi régióban volt a legnagyobb, 0,9 százalékpontos a növekedés.

Az Európai Unió tagországaiban előírt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 8 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2007. december-2008 februári időszakra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.

Az aktív foglalkoztatási eszközökben részesülők száma 48,8 ezer főt tett ki januárban, számuk mérséklődött a megelőző hónaphoz képest. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokban résztvevők januári 48,8 ezer fős létszáma 14 százalékkal maradt el a decemberitől. Legtöbben bér- és járulék jellegű támogatásokban részesültek (46,5 százalék), munkaerő-piaci képzésben 27 százalékuk vett részt, 17,5 százalék esetében pedig a közhasznú munkavégzésüket támogatták a munkaügyi központok. A megelőző hónaphoz képest a közhasznú munkavégzés volumene jelentősen visszaesett (3,1 ezer fővel, 27 százalékkal), ám a tavalyi év egészét vizsgálva ez volt a legnagyobb volumenben alkalmazott aktív eszköz. Az egyéb eszközök részaránya nem érte el januárban a 10 százalékot.