Még a turmixgép is szigorúbb ellenőrzésen esik át: ezért tiltják az AI-t egyre több iskolában

A mesterséges intelligencia iskolai használatának korlátozása mellett érvelő hangok egyre több országban és városban jelennek meg. A vita középpontjában nem feltétlenül maga a technológia áll, hanem az, hogy milyen életkorban és milyen módon érdemes bevezetni az AI-t az oktatásba.

Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő egy Facebook-bejegyzésben a norvégiai és a New York-i intézkedéseket állította példaként arra, hogy szerinte a mesterséges intelligencia használatát a gyermekek életkorához és fejlettségéhez kellene igazítani.

Norvégiában az általános iskolásoknál húznák meg a határt

A szakértő szerint Norvégiában 2026 júniusában jelentették be, hogy az 1–7. évfolyamon tanulók fő szabály szerint nem használnak mesterséges intelligenciát az iskolai munkában.

A 8–10. évfolyamon ezzel szemben már megkezdődhet az AI óvatos és fokozatos használata, megfelelő pedagógusi támogatás mellett.

Az elképzelés lényege, hogy a fiatalabb gyerekek először az olyan alapvető készségeket sajátítsák el, mint az olvasás, az írás és a számolás. A mesterséges intelligencia túl korai használata ugyanis Pöltl Ákos értelmezése szerint

azt a kockázatot hordozza, hogy a diákok bizonyos tanulási lépéseket egyszerűen átugranak.

A fokozatos bevezetés ugyanakkor azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia nem feltétlenül kerül ki teljesen az oktatásból. A hangsúly inkább azon van, hogy a tanulók megfelelő életkorban és pedagógusi segítséggel tanulják meg használni.

New Yorkban egy évre moratóriumot vezetnek be

Hasonló irányt emel ki a bejegyzés New York esetében is. A városban a 2026–27-es tanévre egyéves moratóriumot vezetnek be az iskolai mesterségesintelligencia-használatra.

Ez a város állami intézményeiben az óvodától az általános iskola 8. osztályáig érinti a diákok iskolai AI-használatát.

A moratórium időszakát ugyanakkor nem pusztán tiltásként kezelik: a tervek szerint tapasztalatokat és adatokat gyűjtenek arról, hogy hosszabb távon milyen szabályok mellett lehet megfelelően használni a mesterséges intelligenciát az oktatásban.

New York polgármestere, Zohran Mamdani a bejegyzés szerint úgy fogalmazott, hogy az ebből az időszakból levont tapasztalatok közvetlenül alakítják majd a következő év terveit.

Nem az AI teljes elutasításáról van szó

Pöltl Ákos szerint a norvég és a New York-i intézkedések nem a technológia teljes elutasítását jelentik. Sokkal inkább arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia használatát az életkorhoz és a gyermekek fejlettségéhez igazítsák.

A szakértő szerint különösen fontos időszak az általános iskola, amikor olyan alapvető kognitív képességek fejlődnek, mint az olvasás, az írás, a számolás, az önálló gondolkodás, az érvelés és a problémamegoldás.

Érvelése szerint problémát jelenthet, ha egy technológia ezeket a mentális műveleteket részben vagy egészben átveszi a gyerekektől, még mielőtt azok megfelelően kialakultak volna.

„Nem a technológia ellen vagyunk”

A bejegyzés egyik központi állítása, hogy a korlátozás nem feltétlenül technológiaellenes. A kérdés az, hogy mikor és milyen célra kapjon szerepet az AI az oktatásban.

Pöltl Ákos szerint a mesterséges intelligenciának akkor lehet valódi helye az osztályteremben, ha bizonyítható, hogy pozitív hatással van a tanulási folyamatra és a gondolkodási képességek fejlődésére.

A szakértő szerint jelenleg túl sok a technológia oktatási előnyeivel kapcsolatos optimizmus, miközben szerinte még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy a korai AI-használat milyen hosszú távú hatással van a gyermekek gondolkodására.

A turmixgép több biztonsági ellenőrzésen esik át

A Facebook-bejegyzés egyik legmeghökkentőbb hasonlata éppen a konyhai turmixgéphez kapcsolódik.

Pöltl Ákos szerint egy konyhai turmixgép több biztonsági ellenőrzésen esik át, és több biztonsági paraméternek kell megfelelnie, mint számos iskolai technológiának.

A hasonlattal arra akar rámutatni, hogy miközben egy hétköznapi háztartási eszköznél természetes elvárás a biztonsági kockázatok vizsgálata, az oktatásban használt új technológiák esetében szerinte ennél is nagyobb körültekintésre lenne szükség.

Az iskola pedig nem kísérleti terep, hanem gyerekeink jövőjének egyik legfontosabb alapköve

– írta.