Megfelelő felnőttképzéssel a munkanélküliség ellen

A konferencia alkalmat adott a szak- és felnőttképzés területén szükséges változások megfogalmazására, melyeket javaslatként továbbítanak a kormánynak - mondta el Zsuffa Ákos, az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének (AFIOE) elnöke.

A kormány egyik fontos feladata a foglalkoztatás bővítése, hiszen azon uniós cél, hogy 2020-ra minden tagállam elérje a 75 százalékos foglalkoztatási arányt, még nagyon távoli Magyarország számára - hívta fel a figyelmet a konferencia első előadójaként Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. E probléma kezelésében kiemelten kell kezelni a szakképzések és a felnőttképzések szerepét, hiszen a munkanélküliséggel küzdő térségekben élők számára ez jelentheti a kiutat. Az államtitkár elmondta: az Új Széchenyi Terv több programmal is támogatja a szakképzést, ügyelve arra, hogy ne csak mennyiségi, de minőségi változások is szülessenek. Ennek érdekében kevesebb és átláthatóbb, ellenőrizhetőbb felnőttképzés kell, amelyben a minőségi képzés a munkaerőpiac elvárásaihoz alkalmazkodik - fogalmazott Czomba Sándor.

Egyetértett ezzel Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős államtitkára is, aki előadásában hangsúlyozta: munkaerőhiány és túlképzés jellemzi a szakképzést, így a változások elengedhetetlenek. A központi programok csak az elérendő kompetenciákat tartalmazzák, az elsajátítandó ismereteket pedig nem, miközben a gyakorlati órák száma alacsony. Szükség van gyakorlatközpontú képzési rendszer kialakítására, a képzés hatékonyságának javítására, valamint a pályakövetés bevezetésére is - fogalmazott Odrobina László. Hozzátette: a reformok célja, hogy hatékonyabbá váljon a szakképzés, és az kiszolgálja a munkaerőpiacot, a felnőttképzésben pedig valós tudást kapjanak a végzettek.

Elnöki évértékeléssel folytatódott a konferencia, amely során Zsuffa Ákos beszélt az AFIOE múltjáról, és jövőbeni feladatiról. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy az egyesület immár teljesen független, így a jövőben minden eddiginél hatékonyabban képes a felnőttképző intézmények érdekeinek érvényesítésére.

Márpedig szükség is van erre, hiszen a szakképzés megújítása során számos kihívással kell szembenézniük, főként annak fényében, hogy az évek alatt változtak a szakképzési és felnőttképzési igények. Az AFIOE elnöke kiemelte: ma már rendkívül fontos szempont a kutatás-fejlesztési és az innovációs tevékenységek ösztönzése, a dinamikus üzleti környezet kialakítása a képzések megtervezésénél. Az egyesület minden szakmai segítséget igyekszik megadni a képzőknek, erősíti nemzetközi kapcsolatait, de a pályázati programokban is szerepet vállal.

Szántó Zoltán, a Felnőttképzési Akkreditációs Testület elnöke elmondta, hogy a felnőttképzésen belül is nagy szerepet kap a szakképzés. Magyarázatként említette az új szakképesítések lehetőségét, kompetenciák, képességek kialakítását, valamint a továbbképzések, ismeretfelújító képzések és a ráépítő képzések megjelenését. Ugyanakkor sérelmezte az iskolarendszerű képzések alacsony óraszámát, de kiemelte, hogy a képzés hatékonysága okán a felnőttképzésben akár kevesebb óraszám is elegendő a tanulók motiváltsága miatt. Előadásában beszélt arról is, hogy az akkreditációs rendszer is megújításra vár, mert az már nem tud újat adni. Holott a felnőttképzésben erősíteni kell a gyakorlati képzés szerepét - fogalmazott Szántó Zoltán.

Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóságának képzési igazgatója elmondta: a versenyképesség a felnőttképzésben is kulcskérdés. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen, egy modern szakmunkásképzésből kikerülőkkel kellene feltölteni az álláshelyeket. Ehhez el kell érni, hogy a szakmunkásképzés egyszerre elégítse ki a munkaerőpiac elvárásait, legyen hatékony és versenyképes, és már a képzés alatt karrierlehetőséget nyújtson a tanulóknak. Jelenleg azonban alacsony a képzési hajlandóság, túlszabályozott a felnőttképzési rendszer, amely nem követte az álláskeresők számának növekedését - fogalmazott Szilágyi János.

A konferencia újdonságaként a résztvevők a word cafe beszélgetések egyes szekcióban fogalmazhatták meg javaslataikat a döntéshozók felé. A Felsőfokú szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés viszonya címmel megrendezett műhely beszélgetőpartnerei egyetértettek abban, hogy amíg nincsenek meghatározva a felnőttképzés bemeneti követelményei, addig a felsőfokú szakképzés és a felnőttképzés integrációja rendkívül nehezen megoldható, pedig nagy szerepe lenne a munkanélküliek felszippantásában.

A változásokhoz viszont a gazdaságnak is meg kell fogalmaznia az elvárásait, annak hiányában a felnőttképzők ugyanis nem tudnak megfelelni a munkaerőpiacnak. Tisztázni kell a regionális fejlesztési tervekben a life long learning szerepét is, illetve azt, hogy az érintett csoport felnőttként hogyan tud bekapcsolódni a képzésbe - értettek egyet a műhelybeszélgetés résztvevői.

Összességében gazdaságstratégiára, a foglalkoztatás fejlesztésére, aktív life long learning viszonyra, valamint a képzést folytatók szakmai véleményére van szükség a felnőttképzések eredményességéhez - fogalmaztak a szakemberek.

Edupress