Egy friss jelentés szerint az emberi erőforrás menedzsmenthez kapcsolódó készségek a harmadik legkeresettebbek voltak az amerikai álláshirdetésekben 2025 végén. Az olyan képességek, mint a munkavállalói elkötelezettség és a menedzsmenti szakértelem, már a hagyományos HR-szerepeken kívül is kulcsfontosságúvá váltak a vállalatok számára. Ez azt jelzi, hogy a hatékony emberekkel való bánásmód minden szervezeti szinten egyre fontosabb.

A munkahelyi meetingeket gyakran a túlbeszélés és a domináns hangok uralják, ami könnyen konform döntésekhez vezethet. Egy friss pszichológiai elemzés szerint azonban a tudatosan beiktatott csend javítja a részvételt, támogatja a kritikus gondolkodást, és segít valóban inkluzív, stratégiai döntéseket hozni a csapatokban.

A kutatások szerint a nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkező emberek gyakran jutnak vezetői pozícióba, mert magabiztosak, meggyőzőek és erős benyomást keltenek. Ugyanakkor ugyanezek a tulajdonságok hosszú távon komoly szervezeti kockázatot jelentenek: rombolhatják a bizalmat, csökkenthetik a pszichológiai biztonságot, és növelhetik a fluktuációt a csapatokban.

Rohamosan bővül a magyar felnőttképzési szektor, ahol évente közel egymillió résztvevő és akár 500 milliárd forint mozog. Bár a kínálat a rövid hatósági vizsgáktól a milliós értékű IT-kurzusokig terjed, a háttérben álló intézmények szakmai munkája eddig kevés nyilvános elismerést kapott. Ezért is jön "Az Év Felnőttképzője Díj".

Bár a többség szerint ma már a lányok előtt is nyitva állnak a hagyományosan „fiúsnak” tartott szakmák, a nemekhez kötődő pályaválasztási sztereotípiák továbbra is erősen jelen vannak a társadalmi gondolkodásban – erre mutat rá a Yettel legújabb kutatása. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalabb generációk több területen már jóval nyitottabban gondolkodnak.

A mesterséges intelligencia nemcsak felgyorsítja a fejlesztést, hanem alapjaiban alakítja át a mérnöki szerepet is. Egy tapasztalt AI-mérnök példája jól mutatja: a kódolás háttérbe szorul, miközben a stratégiai gondolkodás felértékelődik – de ezzel együtt új bizonytalanságok is megjelennek.

A magyar cégek 43%-a romló gazdasági környezetre számít, miközben közel kétharmaduk már vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazását – derül ki a Niveus legfrissebb, közel 600 fős mintán végzett felméréséből. A kutatás eredményei szerint bár a vállalkozások gazdasági várakozásai továbbra is bizonytalanok, a technológiai fejlesztések iránti nyitottság egyértelműen erősödik.

Rekordot döntött a felsőoktatási felvételire jelentkezők száma 2026-ban: több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket. Bár nőtt az állami férőhelyek száma, a legnépszerűbb szakokon továbbra is kiélezett verseny várható. Mutatjuk, mely képzésekre jelentkeztek a legtöbben, és hol lehet a legnehezebb bekerülni.

Az amerikai munkavállalók körében a stressz egyre nő, míg a munkahelyváltást csak kevesen merik meglépni – ez újfajta feszültséglevezetési formákat hoz felszínre. Egyre népszerűbbek az úgynevezett „rage roomok”, vagy dühszobák, ahol töréssel, fizikai aktivitással vezetik le a feszültséget. Bár rövid távon hatásosnak tűnnek, a szakértők szerint nem jelentenek valódi megoldást.

A halogatást sokan lustaságnak vagy rossz időmenedzsmentnek tartják, a kutatások szerint azonban egészen más áll a háttérben. Amikor egy határidő fenyegetésként jelenik meg, az agy stresszreakciója veszi át az irányítást, és önvédelmi üzemmódba kapcsol. A kérdés az, hogyan lehet ebből a körből kilépni?

A KPMG legújabb kutatása átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén. Az adatok azt mutatják, hogy a régió lemaradással küszködik.

A friss diplomások munkaerőpiaca látványosan beszűkült: a bizonytalan gazdasági környezet és a mesterséges intelligencia terjedése visszavágta a junior pozíciókat. A Financial Times friss elemzése szerint ez már nem csak generációs probléma, hanem komoly HR-kockázat is: veszélybe kerül az utánpótlás, a készségfejlesztés és a jövő vezetőinek kinevelése.

Sokáig úgy gondoltunk a felnőttképzésre, mint „hasznos extra” tudásra: beülős napok, hosszú prezentációk, kötelező továbbképzések. A 2022–2025 közötti adatok azonban mást mutatnak: a képzés ma már biztonság, eszköz és versenyelőny egyszerre. A Sämling Üzleti Oktatási Központ írása.