Az Országos Képzési Jegyzékben jelenleg 770 képzés szerepel, ami az uniós átlag többszöröse. A válaszható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől jelentősen csökkenni fog. A Magyar Közlöny szeptember 30-ai, 162. számában megjelent a 2020-ban életbe lépő, új képzési lista, ami a korábbi OKJ racionalizált, átláthatóbb változata. Ebben már csak 177 alapszakma szerepel.

A válaszható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől jelentősen csökkenni fog. A korábbi OKJ racionalizált, átláthatóbb változatában már csak 177 alapszakma szerepel. Közöljük a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dokumentuma szerint elérhető szakképesítések listáját.

Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával, 65 százalékuk pedig jelentős erőfeszítéseket fordít készségei fejlesztésére. Ez derült ki a Boston Consulting Group (BCG) 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérésének adataiból.

Nagyjából 15% körül alakul a női hallgatók aránya informatikai alapszakra felvettek körében a BellResearch egy korábbi tanulmánya szerint. Magyarországon a technológiai szektorban 8-10% a női munkavállalók aránya. A nők és férfiak egyaránt rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, készségekkel, amikre ezen a területen szükség van, így ez nem indokolja a különbséget - derül ki a lapunknak küldött közleményből.

Az Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a Magyarországon működő vállalkozások felnőttképzéssel kapcsolatos igényeiről, továbbá gyakorlatáról készíttetett felmérést, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) pedig a hazai vállalkozások szakképzésről, munkaerőpiaci kínálatról kialakított véleményét elemző piackutatás friss eredményeit tette közzé a napokban.

Az ősz az iskolakezdés ideje, amin általában a gyerekek keseregni szoktak, azonban ősszel nem csak a lurkók, hanem szüleik is könnyen iskolapadban találhatják magukat. Ki önszántából, ki nem, de a képzések, szakmai tréningek szezonja ősszel van, ekkor lehet, sőt kell élni a fejlődés lehetőségével. A képzések nem kockázatmentesek: munkavállaló oldalról a képzés költsége, munkáltatói oldalról a képzettebb munkaerő kelendőségének kockázata merül fel. A kockázatok csökkenthetők egy tanulmányi szerződéssel.

Hogyan pazaroljuk el az egyébként kiváló munkaerőt? Esettörténet a Mentor Training Kft. blogjáról.

Élménytanulás, tapasztalatszerzés, pályaorientáció minderre szüksége van a fiataloknak ahhoz, hogy sikerrel induljanak el a munkaerőpiacon. Utóbbi sikernek az is kulcsa, hogy az oktatási rendszer által nyújtottak és a munkaerőpiac elvárásai közelebb kerüljenek egymáshoz. Az Európai Unióban jelenleg a 15 és 24 év közötti fiatalok 15%-a nem tanul és nem is dolgozik, sőt van olyan tagállam, ahol a fiatalok munkanélküliséges megközelíti a 30%-ot. Magyarországon a legutóbbi KSH adat szerint 10%-os munkanélküliségről beszélhetünk ebben a korosztályban. A készségfejlesztésben látja a kulcsot a United Way Magyarország, amelynek kétéves programja is zajlott középiskolás fiatalok körében „Vedd a kezedbe a jövőd!” címmel, illetve erről beszélgettek szakértők a Munkavállalói és vállalkozói kompetenciafejlesztés a diákévek alatt című konferenciájukon.

Megtelt a terem hölgyekkel, akik mindannyian arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan megy végbe egy karrierváltás, mikor érdemes lépni, mit kell hozzá tanulni, és persze sikeres karrierváltó nők történetei is inspirációt jelentettek, akik már megugrották ezt az akadályt. A Coworkid Alapítvány és a Coca-Cola Magyarország #én jövőm programja hozta össze a Loffice-ban az érdeklődőket és a szakembereket, hogy megosszák tapasztalataikat a pályamódosítás esetleges buktatóiról, és motiváló tényezőiről.

Nyelvtudást, informatikai és jogi ismeretek is megkövetel a piac. Itt az ideje, hogy az elvárások és a lehetőségek terén is szintet lépjen a szabályozás és akár mesteri cím is szerezhető legyen.

Az Országos IT Megmérettetés által készített felmérésből kiderül az informatikusok 85 százaléka számára a bérezés mellett jelenleg a szakmai továbbképzési lehetőség a legfontosabb szempont egy munkahelyen. 30 százalékuk a magasabb bérek mellett, a képzés miatt mennek külföldre - írják közleményükben.

Már nem csak élethosszig tartó tanulásra, hanem a készségek, kompetenciák folyamatos fejlesztésére van szükség, ameddig valaki aktív a munkaerőpiacon. Ezekre a munka világában még nagyobb szükség lesz a rendkívül gyorsan változó környezet, a technológia fejlődése miatt, mint a szigorú értelemben vett szakmai tudásra. A kreativitást, az együttműködési készséget, a lényeglátást nem csak a felnőttképzésnek, hanem a közoktatásnak is fejlesztenie kell, hangsúlyozta Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke. Aki a szakképzés átalakítása kapcsán elmondta, az lesz különösen fontos, hogy hol fog húzódni a határ az alapképzés és a felnőttképzés között.

2019-ben átalakul a szakképzés rendszere. Bár hat évvel ezelőtt a 2013. évi LXXVII. törvény teljesen átalakította a felnőttképzés rendszerét, most mégis úgy látszik, hogy az új jogszabályi környezet nem hozott rugalmas felnőttképzést és szakképzést, és további, radikális változásokra van szükség.

Vajon hányszor hallottuk már, hogy „az emberek a szervezetünk legnagyobb értékei”? A tehetségmenedzsment ezt a kijelentést nem pusztán álszent frázisnak tekinti. Sőt, néhány megfigyelő azt jósolja, hogy a „HR osztály elnevezés” el fog tűnni az üzleti világból - és helyettük „Tehetségmenedzsment osztályok” fognak alakulni.