A munkaerőpiaci elvárások gyorsuló ütemű változása és a technológiai forradalom alapjaiban alakítja át a HR szakmát, amihez a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell. Dr. Szabó Szilvia, a Budapesti Metropolitan Egyetem HR tanszékvezetője szerint a mai képzés kulcsa a legfrissebb digitális kompetenciák, az AI gyakorlati használata, a piaci hálózatépítés és a személyes készségek egyensúlyában rejlik.

Egy friss Adobe-kutatás szerint az onboarding folyamatok gyakran a mennyiségre helyezik a hangsúlyt a érthetőség helyett, így a munkavállalók az első héten átlagosan 13 dokumentumot kapnak és 12 órát töltenek az anyagok áttekintésével. A válaszadók ugyanakkor úgy vélik, hogy a kapott információknak csupán a 60 százaléka lényeges a munkájukhoz.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben 4,5 millióan szereztek felsőfokú végzettséget az Európai Unióban, közülük 2,6 millió nő és 1,9 millió férfi. A legtöbb területen több nő végzett, az oktatásban négyszer annyi, az informatikában viszont 3,7-szer annyi férfi diplomázott. Magyarországon a trendek még élesebbek: az oktatási szakon hatszor több a nő, míg az informatikában négyszer több a férfi diplomás.

Melyik egyetemről indulnak a legerősebb karrierek? A LinkedIn 2026-os rangsora nemcsak a diploma presztízsét, hanem a végzettek elhelyezkedését, kapcsolatait, karrierépítését és a munkáltatói érdeklődést is vizsgálta. Az első helyre meglepetésre nem Harvard vagy Stanford került.

Ha valaki nem azt vagy nem úgy nyújtja, amit a munkaköre megkívánna, ráhúzzuk, hogy „fejleszteni kell" ... és ez megnyugtató. Azt üzeni, hogy nincs végleges kudarc, csak még ki nem bontakoztatott lehetőség. Valóban bárkiből lehet bármi? Gerlei Béla a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetője szerint a Growth Mindset túlértékelt, helyet kell adni a kognitív realizmusnak.

A mesterséges intelligencia (AI) használata rohamos tempóban válik alapvető elvárássá a munkahelyeken, a vállalatok pedig versenyt futnak az idővel, hogy AI-kész munkavállalói állományt építsenek ki. Egy friss kutatás szerint a technológiai tudás már nemcsak a fejlesztők számára kulcsfontosságú, hanem a karrierút és a bérezés meghatározó elemévé vált minden területen.

A jó teljesítmény önmagában már nem mindig elég a sikeres karrierhez. Egyre több munkavállaló a szabadidejében AI-eszközöket tanul, szakmai tanúsítványokat szerez, személyes márkát épít a LinkedInen, vagy már jóval egy esetleges leépítés előtt új lehetőségek után kutat. Úgy tűnik, ma már a munkaidő vége sokaknál csak egy újabb feladat kezdetét jelenti.

Nem a tréningteremben dől el a vállalati képzések eredményessége… és nem elsősorban attól függ, hogy jó volt-e az előadó, hogy mennyire jól szórakoztak a résztvevők, vagy mekkora az NPV. Gerlei Béla, a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzés szakvezetőjének írása.

Az alkalmazottak vágynak a szakmai fejlődésre, ám a vezetők támogatásának hiánya komoly akadályt jelenthet a szervezeti növekedés előtt. Az American Management Association kutatása rámutat, hogy a vezetők gyakran felkészületlenül, formális képzés nélkül kerülnek pozícióba.

A magas IQ önmagában még nem garantálja a kiemelkedő munkahelyi teljesítményt. Több tudományos kutatás szerint a kíváncsiság kulcsszerepet játszik a tanulásban, az alkalmazkodásban és a karrierépítésben, ráadásul olyan kompetencia, amelyet a szervezetek tudatosan fejleszthetnek is.

A Society for Human Resource Management (SHRM) kutatása szerint a HR-szakemberek 72 százaléka csupán a következő két évben szükséges kompetenciákra alapozza fejlesztési stratégiáját. Ezzel szemben a legsikeresebb szervezetek az üzleti prioritásokhoz igazítják a tanulást, ami közvetlenül javítja a munkaerő felkészültségét.

Miközben a vállalatok egyre nagyobb kihívásként élik meg a tehetségek megtalálását, a megváltozott munkaképességű (MMK) szakemberek jelentős része továbbra is láthatatlan marad a nyílt munkaerőpiacon. Azonban ha sikerül is a bevonzás, a valódi kérdés gyakran csak ezután következik: képesek vagyunk-e hosszú távon megtartani őket? Kecskés Alexandra cikksorozatának második része.

Bár a vezetők gyakran gondolják, hogy a kompenzáció a legfőbb megtartó erő, egy friss kutatás szerint a napi munka jellege és a szakmai fejlődés lehetősége sokkal meghatározóbb. A HR-szakemberek elkötelezettségét leginkább a megbecsültség és a világos jövőkép táplálja.

A klasszikus tengerparti pihenés helyett egyre többen a fejlődést választják: az európaiak közel fele a nyári szabadsága alatt is új készségeket szeretne elsajátítani. A trend élén a Z generáció áll. A készségfejlesztő utazások a turizmusban és a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szerepet kapnak.