A KPMG legújabb kutatása átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén. Az adatok azt mutatják, hogy a régió lemaradással küszködik.

Már emberarcú robottól is lehet nyelvet tanulni, ám sokan a személyesség, a közösség, a hús-vér nyelvtanár miatt választják a nyelviskolában tanulást. Hiába a fordítóprogramok, egy nyelv tudása mindig megmarad értéknek - mondja Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola ügyvezetője.

A munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása ma nem a létszám-, hanem a használható tudás hiánya. A technológiai és ipari átalakulás felgyorsulásával egyre több nagyvállalat – köztük a MOL – ismeri fel: a jövő szakembereit nem lehet kizárólag az oktatási rendszerre bízni. Aktív szerepvállalásra van szükség a gyakorlati tudás és a tehetségek fejlesztésében.

A fosszilis energiahordozóktól való elmozdulás soha nem látott munkaerő-igényt teremt az elektromos hálózatok körül: tízezrével nyílnak új állások, a fizetések az átlag felett alakulnak, miközben pályakezdők, tapasztalt szakemberek és átképzésre nyitott munkavállalók előtt is új karrierutak nyílnak meg. A brit energiaszektor példája megmutatja, hogyan válik a zöld átállás az egyik legnagyobb HR-kihívássá.

Magyarországon is megvetette a lábát a munka világát jó értelemben felforgatni akaró - lapos szervezet, döntés az alsó szinteken, emberközpontú munkahelyek - Corporate Rebels mozgalom. Rudolf Nanne szervezi a magyar közösséget. Most őt mutatjuk be.

A mai munkavállalók már nem évekre, hanem fejlődési lehetőségekre szerződnek: ha nincs tanulás, gyorsan továbbállnak. A fiatal generációk tudást, kísérletezést és előrelépést várnak, a cégek pedig egyre inkább felismerik: ahol működik a képzés és a tudásmegosztás, ott kisebb a fluktuáció és erősebb az elköteleződés. A tanulás ma a legerősebb megtartó erő.

2500 Z generációs megkérdezésével készült átfogó kutatás a mostani huszonévesek munkavállalói attitűdjéről, motivációjáról, elképzeléseiről.

Egy kutatás szerint a vállalatok ma már nem csupán szakmai tudást, hanem egyre inkább speciális személyes készségeket és kompetenciákat keresnek a munkavállalókban. A digitalizáció és a zöld átállás korában a tehetség fogalma átértékelődött: a kimagasló intellektuális képességek mellett a kreativitás, a komplex problémamegoldás és az erős motiváltság váltak a legfontosabb elvárásokká.

A jövő nemcsak azoké, akik tudnak kódolni, hanem azoké is, akik mernek kérdezni, gondolkodni és újat alkotni. Mégis, a magyar lányok többsége ma sem választaná a tech- vagy mérnöki pályát. Az AI-korszak azonban már itt van, és vele együtt egy új lehetőség: hogy a tinik ne féljenek a technológiától, hanem ők formálják azt.

Mit tehet az a munkavállaló, álláskereső, karriertervezésen gondolkodó, aki szeretné képezni magát. Milyen lehetőségek vannak a hagyományos felsőoktatáson kívül felnőtteknek? Ezeket vettük sorra.

2023-ban a magyar általános iskolások mindössze 1,8 százaléka, a 11–15 éves tanulóknak pedig csak 6,1 százaléka tanult két vagy több idegen nyelvet. Ez messze elmarad az EU-átlagtól (6,4 százalék az alsósoknál, közel 60 százalék az 11–15 éveseknél). Bár 2013-hoz képest kis javulás történt, Magyarország továbbra is az utolsók között van Európában az Eurostat friss adatai szerint.

Mi az innováció: lehetőség vagy túlélési stratégia? Hogyan kell tudatosan formálni a jövőt, mekkora felelősséggel és milyen kihívásokkal kell szembenéznie azoknak, akik most vannak döntéshelyzetben? A Bosch és a Richter vezérei közösen üzentek az Innovátorok napján.

Lényege röviden, hogy a munkakörök és pozíciók helyett a működéshez szükséges készségekre alapoznak, a munkavállalók kiválasztása, a munkaerő-tervezés és a munkaszervezés is a készségekre épül. Azok a cégek működtetnek készségalapú HR stratégiát, amelyek skill based vagyis készségalapú szervezetet akarnak építeni.