Megoldás a munkaerőhiányra - adut kaphatnak a munkáltatók

Miközben a munkanélküliségi ráta mélypontra süllyedt, a foglalkoztatási mutatók egyre jobbak. Kialakult egy, Magyarországon korábban ritka jelenség, ez pedig a munkaerőhiány.

Ezzel pedig egyre több ágazatban - például az építőiparban vagy éppen a kiskereskedelemben - érdekelt cégek szembesülnek. Az is nagyon fontos, hogy a munkaerőhiány miatt a munkáltatóknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a meglévő dolgozók megtartására. Mind a munkaerőhiány kezelésében, mind a dolgozók megtartásában fontos szerepet kaphatnak a munkáltatók által - a munkavállalók hosszú távú megtakarításaihoz - adott támogatások, amelyekkel növelhető a dolgozók lojalitása.

Nem tudnak eleget félretenni

Ez azért is fontos, mert egyre több munkavállaló tartja fontosnak a takarékoskodást. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) évente készít egy kutatást, amely szerint ma már a dolgozók 55 százaléka gondol a nyugdíjára, ami jelentős növekedés a két évvel korábbi 37 százalékhoz viszonyítva. Ugyanakkor a kutatásból az is látható, hogy a munkavállalók harmada kifejezetten aggódik a nyugdíja miatt, elsősorban az alacsonyabb jövedelműekre igaz ez. Akik tudnak félretenni, azok sem maradéktalanul elégedettek, ugyanis a többség havonta 10 ezer forintnál kevesebbet tud spórolni. A munkavállalók 71 százaléka úgy véli, hogy amit félre tud tenni, az kevés lesz a gondtalan nyugdíjas évekhez. Az látszik tehát, hogy a dolgozók szeretnének takarékoskodni, de nem mindenki teheti ezt meg.

Főszerepben a munkáltatók

A kutatás eredményei közül kiemelendő, hogy az emberek szívesen fogadnák, ha az állam komolyabb befolyással lenne ezen a területen. Örülnének a munkavállalók a közvetlen állami támogatásnak. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagság esetén az egyéni befizetésekre jár évi 20 százalék, maximum 150 ezer forint adókedvezmény, de erről a munkavállalók közül 10-ből 4-en nem tudnak. A már említett közvetlen állami támogatás mellett a munkavállalók a munkáltatók ösztönzését is örömmel fogadnák az erről megkérdezettek. A munkavállalók tisztában vannak a saját felelősségükkel is: sokaknak tetszene az a kedvezményrendszer, amelynek keretében a munkáltatói hozzájárulás után egy újfajta adókedvezmény járna, amit az érintett dolgozók kapnának meg, de csak abban az esetben, ha ők is vállalnak rendszeres befizetést. A kutatás szerint egyébként a munkáltatói kiegészítést 69 százalék tartaná jónak, a további adókedvezmény támogatottsága pedig 56 százalékos.

Konkrét megoldás is van

A munkáltatók szerepe tehát kulcsfontosságú - vélik az ÖPOSZ szakértői. Habár tavaly a cafeteriaszabályok módosítása miatt nőtt a munkáltatók pénztári hozzájárulása utáni adóterhelése, emiatt 2017-ben jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetések összege. Jó hír viszont, hogy a kormányzat által tervezett járulékcsökkentés ezen a téren jövőre kedvező változást jelenthet: az egészségügyi hozzájárulás 2,5 százalékos visszavágásával a jelenlegi 43,66 százalékról 40,7 százalékra csökkenhet a pénztári juttatások adóterhe. Ez azt is jelenti, hogy a készpénz-cafetéria és a SZÉP kártya kedvezményes adózásának ma 9,44 százalékos előnye 6,5 százalékra olvadhat 2018-ban. Ha ezt az adókörnyezetet az ÖPOSZ feljebb vázolt - a munkáltatók és magánszemélyek együttes megtakarítását támogató - javaslat is kiegészítené a jövőben, az komoly lökést adhatna a hazai előtakarékosságnak.

A kérdés pedig kifejezetten fókuszban van, hiszen a kormány hamarosan tárgyalja a pénzügyi tudatosságot fejlesztő stratégiát, melynek segítségével akár az öngondoskodás, ezen belül a pénztári megoldások is előtérbe kerülhetnének. Ezáltal, illetve a munkáltatói befizetések, további ösztönzése segítségével munkavállalók milliói léphetnének a takarékoskodás útjára.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.