Mérlegen a válság - közeledik a tömeges munkanélküliség?

A legtöbb elbocsátás oka a csökkenő export, emiatt ugyanis a vállalatok kevesebbet, vagy egyáltalán nem termelnek, és úgy tűnik, elérkezett a mélypont. Egyes gazdasági elemzők szerint idén 22,9 százalékkal marad el az ipari termelés a tavalyitól. A gazdasági válság az építőipart, feldolgozóipart, nehézipart és az autóipart sújtotta eddig leginkább, de jelentős munkaerő-veszteséget szenvedett el a pénzügyi szektor is. Februárban a feldolgozóiparból jelentették a csoportos elbocsátások 74 százalékát. Az ágazat gyakorlatilag a krízis kezdete óta komoly bajban van: az október óta tartó időszakban a feldolgozóiparban megszüntetett munkahelyek aránya az összes bejelentésen belül 72 százalékot tett ki, ami 14 155 munkahelyet jelent.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint februárban 63 cég tett csoportos létszám-leépítési bejelentést, ami összesen 4850 főt érint. A csoportos létszámleépítésről szóló bejelentést tevő munkáltatók száma valamelyest növekedett januárhoz viszonyítva, a múlt év februárjával összehasonlítva viszont több mint duplájára emelkedett. A februári elbocsátásokban érintettek 64 százaléka 300 főnél többet foglalkoztató nagyvállalat dolgozója.

A legtöbb bejelentést továbbra is a Közép-Dunántúlon működő vállalkozások tették (1344 fő). A legnagyobb létszámot érintő elbocsátásokat illetően is ez a térség állt az élen a múlt hónapban. Közép-Dunántúl egyébként október óta vezeti a csoportos elbocsátásokat: 6737 munkahely szűnt meg eddig összesen. A nagy számot az magyarázza, hogy a térségben koncentráltan vannak jelen multinacionális vállalkozások és beszállítóik, amelyek piacvesztésük során gyakran a csoportos létszámleépítést választják. A legkevesebb, 88 fő elbocsátását februárban a Dél-Alföldről jelentették.

Tízéves mélyponton a munkanélküliség

A munkanélküliség tíz éve nem volt ekkora hazánkban, a KSH adatai szerint a 2008. november - 2009. januári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 838 ezer, a munkanélkülieké 351 ezer fő volt, ami 8,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Mintegy harmincezer ember veszítette el munkahelyét a válság kezdete, tavaly október óta Magyarországon, az Ecostat pedig úgy számol, hogy idén újabb 105 ezer ember maradhat állás nélkül.

Miközben egyre több a regisztrált álláskereső, a munkaügyi kirendeltségeken húszezer, kiközvetítésre rendelkezésre álló új munkahelyet jelentettek be februárban. Bár az új álláshelyek száma januárhoz képest 70,8 százalékkal emelkedett, ez még mindig 70 százalékkal kevesebb új pozíció, mint amely az előző év azonos időszakában rendelkezésre állt. A kereslet egyébként továbbra sem találkozik a kínálattal, hiszen február végéig 22,3 ezer ÁFSZ-nél meghirdetett álláshely maradt betöltetlen.

Nem érződik a pesszimizmus a cégeken

Az Antal International fejvadász cég és a Manpower kutatásai is hasonló tendenciákat mutatnak, ezek szerint ugyanis a cégek a gazdasági krízis ellenére sem adták fel fejlődési céljaikat. A nehézségek ellenére a magyar vállalatok várakozásai nem mondhatók pesszimistának, válaszaik szerint a következő negyedévben több szakembert fognak felvenni. Igaz ugyanakkor az is, hogy a munkaadók többsége óvatos és kivár, a vállalatok alig fele számol rövid távon munkaerő-felvétellel.

Az első negyedévben egyébként a HR Portal Munkaerő-felvétel számlálójának adatai szerint az Okin Hungary Kft, a Vodafone, a Jabil Circuit, az Infineon Technologies Cegléd Kft., a Monokpack Kft. és a Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. jelentett be nagyobb létszámfelvételt. A kisebb-nagyobb felvételek összesen 3378 új állást jelentenek.

"Segíts magadon, a kormány is megsegít"

Szűcs Erika munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint jelenleg 73 milliárd forintos keret szolgálja a munkahelymegőrzést, a foglalkoztatást és képzést. Munkahely-megőrzési támogatást azok a vállalkozások vehetnek igénybe, amelyek be tudják bizonyítani, hogy megrendeléseik a válság miatt csökkentek jelentősen. Azok a vállalkozások, amelyek csoportos létszámleépítés után állásukat vesztett dolgozókat vesznek fel, szintén támogatásban részesülnek. Emellett európai uniós forrásból kisvállalkozásoknak húszmilliárd, nagyvállalatoknak tízmilliárd forint áll rendelkezésre, ha csökkentett munkaidőben kívánják foglalkoztatni, emellett képzik dolgozóikat. A tárca dolgozik egy szociális kríziskezelő programon, amelyet márciusban, áprilisban terveznek indítani.