Mi a megoldás a 45 év feletti munkavállalók foglalkoztatására?
Az öregedő társadalom egyik legnagyobb kihívása az aktív keresők számának csökkenése. A munkaadók nem foglalkoztatják szívesen az idősebbeket, pedig minden korsztálynak megvannak a maga előnyei. Széll Klára karriermárka tanácsadó sajtóanyaga hasznos tanácsokkal szolgál munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt.
Magyarországon az ötven éven túliak csoportjának csupán a fele dolgozik, ráadásul a legaktívabbnak tartott korcsoport (25-44 év közötti munkavállalók) számában jelentős csökkenés várható. Az idősek nagyobb arányú foglalkoztatására még nincs megoldás, pedig egyre nagyobb szükség lesz rájuk.
Állami és vállalati programok USA-ban
Az USA-ban is hasonlóan rossz a helyzet, hiszen 2015-re minden ötödik munkavállaló 55 év feletti lesz. Ott azonban felismerték az idősödő korosztály foglalkoztatásának fontosságát, ezért állami és vállalati programokat dolgoznak ki a több évtizedes munkatapasztalattal bíró munkavállalók foglalkoztatására. Az állam ingyenes tréningtámogatással segíti az 55 év feletti munkanélküliek elhelyezkedését. A program főként számítástechnika terén képzi az időskorúakat, illetve olyan álláslehetőségeket biztosít, mellyel további munkatapasztalatot szerezhetnek, és növelhetik a magabiztosságukat is.
Iránymutatással támogat az EU
Az idős korosztály létszámának növekedése az Európai Unióban is problémát jelent, számuk szinte megduplázódott az elmúlt 40 év alatt, ezért az EU 2000 óta iránymutatásokkal támogatja a tagállamok aktív öregségi programjait.
Finnországban például az 55-64 éves korosztály hirtelen megugrott munkanélküliségi mutatója és a negatív tendenciák ösztönözték a kormányt az Idősebb Munkavállalók Nemzeti Programjának bevezetésére még a 90-es évek végén. A program nemcsak az idősekre fókuszált, hanem mindazokra, akik közvetlenül vagy közvetetten a 45 év felettiek munkavállalását befolyásolhatják: cégvezetők és menedzserek, a munkaerőpiac szervezői, oktatási szakemberek és a munkahelyi egészség és biztonság szakemberei is.
Angliában pedig az állami programokon felül külön toborzó cégek specializálódnak az 50 feletti korosztály elhelyezkedésének segítésére.
Magyarország - az 55 év felettiek fele dolgozik
Magyarországon a KSH adatai szerint az 55 feletti korosztály foglalkoztatási rátája alig haladta meg az 50 százalékot 2010-ben.
A válság hatására a munkáltatók célja a gazdaságosság és a hatékonyság biztosítása, ezért minden egyes munkavállaló kiválasztása során figyelnek arra, melyik jelentkező felel meg leginkább az elvárásoknak. Ráadásul a vállalkozások, több mint egyharmada külföldi tulajdonban van, és magasabb keresetet biztosít a munkavállalóinak, ezért viszont a feltételeket is maga szabja meg.
A fiatalok iskolai végzettségének emelkedése sok esetben elősegítette a 45 év felettiek munkanélkülivé válását is, különösen jellemző ez néhány felsőfokú végzettség esetében, illetve olyan időskorú munkavállalóknál, akik a szakma új követelményeivel kevésbé tudtak lépést tartani. Mindezek miatt tehát az idősebb korosztály hátrányba került a fiatalabbakkal szemben, így a feketemunkák lehetőségét is könnyebben elfogadja, munkakörülményeik ellenőrizhetetlenné válnak, amiből egyértelműen következik a csoport kiszolgáltatottságának növekedése.
Ugyanakkor tanulmányok bizonyítják, hogy konkrét előnyei vannak az idősebb korosztály foglalkoztatásának, ők lojálisabban és nagyobb tapasztalattal bírnak, mint fiatalabb társaik.
Ugyan hazánkban is van lehetőség állami támogatás igénybevételére az idősebb korosztály alkalmazásakor, de csupán áttételes formában az 50 év feletti tartós munkanélküliek (aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva) vagy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező tartós munkanélküliek részére életkorra vonatkozó korlátozás nélkül. Hiszen a 2007. január 1-én életbe lépett változások a foglalkoztatási törvényben kifejezetten nekik nyújtanak segítséget a könnyebb elhelyezkedésben például azzal, hogy a Start Extra kártya kiváltása után a foglalkoztatás első évében a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott a fent említett két csoportba tartozik.
Ez az állami motiváció ugyanakkor nem feltétlenül hatékony a multinacionális cégek esetében, akik a munkaerőpiac keresleti oldalának nagy szeletét alkotják.
Mit lehet tenni a versenyképesség növelése érdekében?
Az Amerikában már elfogadott karriermárka filozófiája alapján érdemes előre felkészülni és megadni a választ a munkáltató félelmeire. Vagyis arra, hogy egy idős munkavállaló nem kevésbé dinamikus, mint fiatalabb társa, nem kevésbé alakítható, és nem rövidtávra tervez.
Érdemes ezeket az előítéleteket eloszlatni, és akár már az önéletrajzban is megfogalmazni. Ha például valaki törődik az egészségével, akkor írja be, hogy rendszeresen sportol, és egészségesen táplálkozik. Ha rugalmas, mutassa be egy konkrét példán keresztül, és ne féljen ezt megosztani az interjún. Hangsúlyozni kell a lojálitást és a munkatapasztalatot.
Fontos a magabiztosság és az önbizalom, ajánlatos összeírni az adottságokat, készségeket, és tapasztalatokat, és mindezt belefogalmazni a jelentkezési anyagba, valamint el is mondani a személyes találkozás alkalmával.
45 éves kor felett nem azt kell bizonyítani egy jelentkezéskor, hogy valóban szeretnénk az állást, hanem azt, hogy belépésünk után, az eddigi szakmai tapasztalatainkra támaszkodva azonnal teljesíteni tudunk.
Állami és vállalati programok USA-ban
Az USA-ban is hasonlóan rossz a helyzet, hiszen 2015-re minden ötödik munkavállaló 55 év feletti lesz. Ott azonban felismerték az idősödő korosztály foglalkoztatásának fontosságát, ezért állami és vállalati programokat dolgoznak ki a több évtizedes munkatapasztalattal bíró munkavállalók foglalkoztatására. Az állam ingyenes tréningtámogatással segíti az 55 év feletti munkanélküliek elhelyezkedését. A program főként számítástechnika terén képzi az időskorúakat, illetve olyan álláslehetőségeket biztosít, mellyel további munkatapasztalatot szerezhetnek, és növelhetik a magabiztosságukat is.
Iránymutatással támogat az EU
Az idős korosztály létszámának növekedése az Európai Unióban is problémát jelent, számuk szinte megduplázódott az elmúlt 40 év alatt, ezért az EU 2000 óta iránymutatásokkal támogatja a tagállamok aktív öregségi programjait.
Finnországban például az 55-64 éves korosztály hirtelen megugrott munkanélküliségi mutatója és a negatív tendenciák ösztönözték a kormányt az Idősebb Munkavállalók Nemzeti Programjának bevezetésére még a 90-es évek végén. A program nemcsak az idősekre fókuszált, hanem mindazokra, akik közvetlenül vagy közvetetten a 45 év felettiek munkavállalását befolyásolhatják: cégvezetők és menedzserek, a munkaerőpiac szervezői, oktatási szakemberek és a munkahelyi egészség és biztonság szakemberei is.
Angliában pedig az állami programokon felül külön toborzó cégek specializálódnak az 50 feletti korosztály elhelyezkedésének segítésére.
Magyarország - az 55 év felettiek fele dolgozik
Magyarországon a KSH adatai szerint az 55 feletti korosztály foglalkoztatási rátája alig haladta meg az 50 százalékot 2010-ben.
A válság hatására a munkáltatók célja a gazdaságosság és a hatékonyság biztosítása, ezért minden egyes munkavállaló kiválasztása során figyelnek arra, melyik jelentkező felel meg leginkább az elvárásoknak. Ráadásul a vállalkozások, több mint egyharmada külföldi tulajdonban van, és magasabb keresetet biztosít a munkavállalóinak, ezért viszont a feltételeket is maga szabja meg.
A fiatalok iskolai végzettségének emelkedése sok esetben elősegítette a 45 év felettiek munkanélkülivé válását is, különösen jellemző ez néhány felsőfokú végzettség esetében, illetve olyan időskorú munkavállalóknál, akik a szakma új követelményeivel kevésbé tudtak lépést tartani. Mindezek miatt tehát az idősebb korosztály hátrányba került a fiatalabbakkal szemben, így a feketemunkák lehetőségét is könnyebben elfogadja, munkakörülményeik ellenőrizhetetlenné válnak, amiből egyértelműen következik a csoport kiszolgáltatottságának növekedése.
Ugyanakkor tanulmányok bizonyítják, hogy konkrét előnyei vannak az idősebb korosztály foglalkoztatásának, ők lojálisabban és nagyobb tapasztalattal bírnak, mint fiatalabb társaik.
Ugyan hazánkban is van lehetőség állami támogatás igénybevételére az idősebb korosztály alkalmazásakor, de csupán áttételes formában az 50 év feletti tartós munkanélküliek (aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva) vagy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező tartós munkanélküliek részére életkorra vonatkozó korlátozás nélkül. Hiszen a 2007. január 1-én életbe lépett változások a foglalkoztatási törvényben kifejezetten nekik nyújtanak segítséget a könnyebb elhelyezkedésben például azzal, hogy a Start Extra kártya kiváltása után a foglalkoztatás első évében a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott a fent említett két csoportba tartozik.
Ez az állami motiváció ugyanakkor nem feltétlenül hatékony a multinacionális cégek esetében, akik a munkaerőpiac keresleti oldalának nagy szeletét alkotják.
Mit lehet tenni a versenyképesség növelése érdekében?
Az Amerikában már elfogadott karriermárka filozófiája alapján érdemes előre felkészülni és megadni a választ a munkáltató félelmeire. Vagyis arra, hogy egy idős munkavállaló nem kevésbé dinamikus, mint fiatalabb társa, nem kevésbé alakítható, és nem rövidtávra tervez.
Érdemes ezeket az előítéleteket eloszlatni, és akár már az önéletrajzban is megfogalmazni. Ha például valaki törődik az egészségével, akkor írja be, hogy rendszeresen sportol, és egészségesen táplálkozik. Ha rugalmas, mutassa be egy konkrét példán keresztül, és ne féljen ezt megosztani az interjún. Hangsúlyozni kell a lojálitást és a munkatapasztalatot.
Fontos a magabiztosság és az önbizalom, ajánlatos összeírni az adottságokat, készségeket, és tapasztalatokat, és mindezt belefogalmazni a jelentkezési anyagba, valamint el is mondani a személyes találkozás alkalmával.
45 éves kor felett nem azt kell bizonyítani egy jelentkezéskor, hogy valóban szeretnénk az állást, hanem azt, hogy belépésünk után, az eddigi szakmai tapasztalatainkra támaszkodva azonnal teljesíteni tudunk.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?