Mikor és miért hatékony az e-learning?

Az olyan atipikus foglalkoztatási - és képzési elemek mint a távmunka és az e-learning a gyorsuló világ kihívásaira adott szervezeti és egyéni szintű válaszok.

Mi is az e-learning? Milyen múltra tekint vissza?

Tág értelemben az e-learning olyan tanulási módszer, amely eszköz által segített, egyéni igényekhez szabott és folyamatos oktatói jelenlét nélkül zajlik. Ebben az értelmezésében tehát nem feltétlenül Web alapú képzésről van szó. Az ilyen típusú, vagyis önálló és valamilyen segédeszköz által irányított tanulás ősatyja Agostino Ramelli tervezőmérnök 1588-ban megjelent felolvasógépe volt. A később kifejlesztett "tanulógépre" pedig elsőként Halycon Skinner fogadtatott el szabadalmat 1866-ban, ezt követően, pedig 1936-ig majd 700 szabadalmat nyújtottak be "tudás- vagy feladatgépezetekre" ("Übungsmaschienen"). A tanulási folyamatot elsőként 1959-ben Crowder individualizálta, azáltal, hogy tanulóprogramja segítségével az egyéni hibákon alapuló osztott tananyagot felkínáló programot alkotott. Az első, egyéni tanulásra fókuszáló szervezet 1971-ben jött létre az Egyesült Államokban, az NSF (National Science Foundation), melynek célja az idő alapú, számítógéppel kontrollált interaktív képzés fejlesztése volt, továbbá a logikailag programozott automatikus oktatás működésének elősegítése.

A mai értelemben használt "e-learning" az 1990-es évek közepétől indult fejlődésnek. Az információs technológiáknak köszönhetően a napjainkban használt kifejezés olyannyira összefonódik az Internet-használattal, hogy gyakran Web alapú tanulásként emlegetik. A kilencvenes évek óta, pedig olyan fogalmakat keltett életre, mint a "notebook-egyetem" vagy "iskola a hálón". Ugyan egyre inkább terjedőben vannak az Interneten alapuló, "e-learning"-gel támogatott iskolai képzések, jelenleg mégis inkább tekinthető a hagyományos oktatási formák kiegészítőjének mintsem helyettesítő képzési formájának.

E-learning típusok

1. típus: Egyirányú információáramlás

Az e-learningnek ez a fajtája teljes egészében kivitelezhető internet hozzáférés nélkül, mivel minden információ hozzáférhető CD-ROM-on, videokazettán, hangkazettán melyek lejátszása, illetve nyomon követése jelenti magát a tanulási folyamatot.
E típus előnye a rugalmasságában rejlik, hiszen bárhol, bármikor lehetőség van a tanulásra, elegendő egy PC, videó vagy lejátszó. Ez lehetővé teszi, hogy ezt a fajta e-learninget ott és akkor használjuk, akár internet nélkül alapvető multimédia-eszközökkel, amikor és ahol szükség van egy bizonyos kompetencia elsajátítására. Hátránya, hogy a tanuló nem tud segítséget kérni, ha elakad, a fejlesztési folyamatban csak mint információ "vevő és befogadó" van jelen.

2. Személyes kapcsolat nélküli, de kommunikációt lehetővé tevő e-learning

Ebben az esetben már lehetőség van a kommunikációra az oktatóval és a többi felhasználóval egyaránt e-mailen keresztül, virtuális classroomokban, chat szobákban, vagy virtuális egyetemeken. Ezt a típust olyan képzési folyamat esetében is felhasználhatjuk, ahol fontos a párbeszéd és a visszacsatolás. A szervezetek olyan helyzetekben használhatják, amikor időbeni és térbeli rugalmasságra van szükség, például az Európai Unió egyik tagállamában képviseletet kíván létrehozni, és ilyen formában kívánják az új szervezeti egység dolgozóit betanítani.

3. típus: E-learning személyes kapcsolattal

A hagyományos tanár-tanuló kapcsolatot ötvözi ez egyéni, számítógéppel támogatott tanulással. Az egyénnek lehetősége van arra, hogy egyedül ossza be idejét és sajátítsa el az adott anyagrészt, ugyanakkor meghatározott időközönként személyesen is konzultáljon az adott téma szakértőjével. Az infrastrukturális és utazási költségek így lecsökkennek, egy-két találkozásra korlátozódik a személyes kapcsolat, mely beiktatásával mégis csökken az önálló tanulásban rejlő félreértés veszélye. Ebbe a típusba sorolhatók az olyan tanulóközösségek, tanuló platformok, amelyek alapvető kommunikációs fóruma az internet.

Az e-learning tanulási illetve tanítási módszertana:

Attól függően, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az e-learning során oktatott anyagok háromféle módszert különböztetünk meg az e-learning tanítási módszertanában (forrás: Terry Anderson és Fathi Elloumi: Theory of Oline Learning, Athabasca University 2004):

A lineárisan felépített tananyagok időrendi sorrendben követik egymást, az anyagok egy láncot alkotnak.

A pókháló szerűen kialakított tematika ezzel szemben egy jól kiválasztott fókuszt jár körül és öleli fel az összes témához kapcsolódó kérdést.

A hierarchikus tanulási módszer pedig egy vezértémát különít el, melyet a főbb témákra csoportosít, amelyeket tovább bont úgynevezett altémákra. Maga a tanulási folyamat úgy megy végbe, hogy egy-egy fő témát és annak alegységeit veszi át egymás után.

Az e-learning előnyei

Az e-learning legnagyobb előnye rugalmasságában rejlik, mivel a tanuló időtől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, saját tanulási igényeire tud fókuszálni. A családi és munkahelyi kötelezettségek és a tanulmányi feladatok jól összeegyeztethetőkké válnak.

Szervezeti szinten az e-learning által elért költséghatékonyságot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az informatikai módszereknek köszönhetően az egyszeri beruházással kifejlesztett tréninganyagokat akár a szervezet minden dolgozója használhatja. Az oktatást pedig annyiszor tudja megismételni, ahányszor az egyéni igényeihez szükséges, szemben a tantermi tréninggel. A tréningen használt videofelvétel vagy akár egy "on-line" tréninganyag annyiszor játszható le, ahányszor azt a résztvevő igényli.

Miért és mikor ne használjuk az e-learning módszert?

Az elektronikus oktatás legnagyobb hátránya a személyes kommunikáció hiányában rejlik. Az e-learninget ért legnagyobb kritika, hogy az elmélet és tapasztalatszerzés együttese hiányzik az ilyen típusú tanulásból. (Peters, R.S. : The Philosophy of Education, 1973.) Az izoláció és a tanulók fizikai elkülönülése miatt az ilyen képzésből a szociális aktivitás hiányzik, nincs lehetőség arra sem, hogy az oktató esetleg karizmatikus személyiségével magával ragadja és motiválja, további témákban való elmélyülésre ösztönözze hallgatóit.

Az e-learning történetét, előnyeit és buktatóit áttekintve legoptimálisabb megoldás, ha a klasszikus tantermi oktatást és a web alapú, kommunikációs eszközök által támogatott elektronikus tanulást vegyítjük egymással. Az egyéni és csoportos igényeknek megfelelően alkalmazzuk hol az egyiket, hol a másikat.

Hasznos linkek e-learning témában:

http://www.e-learning.lap.hu
http://www.merlot.org/home.com
http://www.kovacs.com
http://www.e-journals.org


Mohácsi Györgyi, HR Portal