MKKR - Pályára állít!

Az Európai Parlament és Tanács 2008-ban döntött az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és a nemzeti képesítési rendszerek összehangolásáról. A tíz év alatt elfogadták a jelenlegi Magyar Képesítési Keretrendszert (MKKR), megtörtént a hazai rendszer EKKR-hez történő viszonyítása (Referencing report, 2015).

A Magyar Képesítési Keretrendszer a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig a magyar képesítések rendszerét tartalmazza. A nyolcszintű rendszer összefoglalja és meghatározza a különféle végzettségeknek a magyar képesítések rendszerében betöltött helyét, a magyarországi képesítések, oklevelek, tanúsítványok MKKR-be történő besorolásának módszertanát és a besorolás eredményeit.

A MKKR megkönnyíti:

• a tanulásieredmény- orientált oktatást,
  
• a sikeres elhelyezkedést és a munkaerőfelvételt,
  
• a mobilitást és a külföldön szerzett tudás elismerését,
  
• a szakmai fejlődést és karrierépítést,
  
• az élethosszig tartó tanulást.
  

Az egyes szinteket leíró jellemzők pontos tárgyszavakban foglalják össze, mit tudnak, illetve mit képesek elvégezni az adott szintű bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosai.

Tájékoztatnak arról is, hogy egy képesítés megszerzése után milyen attitűdökkel rendelkezik a képesítés birtokosa, mekkora önállósággal, illetve felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Mindez jelentősen megkönnyíti a tájékozódást, illetve a munkaerőpiaci toborzást is.

A mindennapi életben hasznos útmutató lehet a keretrendszerhez kapcsolódóan megalkotott, az összes olyan képesítést tartalmazó nyilvántartás, amelyet a magyar hatóságok besoroltak a Magyar Képesítési Keretrendszerbe (MKKR), valamint uniós szinten megtörtént az Európai Képesítési Keretrendszernek (EKKR) való megfeleltetése. Így az érettségiről, valamennyi felsőoktatásban szerezhető oklevélről és az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésről is találhatunk benne információkat.

Magyar Képesítési Nyilvántartás

A Magyar Képesítési Nyilvántartás (www.magyarkepesites.hu) tartalmazza a Magyarországon megszerezhető képesítések nevét, MKKR/EKKR besorolási szintjét, tématerületét, leírását, megszerzésükhöz szükséges időt, valamint a képesítéseket kiadó intézményeket.

Diákoknak, munkakeresőknek

Az MKKR és a Magyar Képesítési Nyilvántartás hasznos iránytű a karrierválasztásban és a tanulmányok megtervezésében. A nyilvántartást böngészve a magyarországi képesítések érthetőbbé és összehasonlíthatóvá válnak. Tanulási eredményeken alapuló megközelítésükkel, leírásukkal tervezhetőbbé válik a pályaválasztás, lendületet kap a tanulásieredmény-orientált oktatás. A nyilvántartás a pályaváltóknak is segítség lehet, hiszen
egyik alapvető célja éppen az egész életen át tartó tanulás támogatása.

Képzési szolgáltatóknak, munkáltatóknak

A nyilvántartás a képzési szolgáltatóknak nagy segítséget nyújthat képzési programjaik megtervezésében, a jelentkezők tanulási eredményeinek azonosításában és beszámításában. A munkaadókat a hatékony munkaerőtoborzásban segíti. Az MKKR és EKKR segítségével az itthon és az unió többi országában megszerezhető képesítések összehasonlítása is könnyebbé válik.

Az EKKR

Az Európai Képesítési Keretrendszer szintén nyolc szintből áll, és a tudás, a képesség, az autonómia és a felelősségvállalás szempontjából határozza meg a tanulási eredményeket.
Az egyes országok képesítési rendszerei eltérően épülhetnek fel, például eltérő számú szintet határozhatnak meg, vagy a tanulási eredményeket eltérő szempontok szerint osztályozhatják. A nemzeti képesítési keretrendszerek egyes szintjeit közös kritériumrendszer alapján megfeleltetik az EKKR-szinteknek, így válnak a különböző országokban megszerezhető képesítések szintjei összevethetővé az EKKR-en mint viszonyítási rendszeren keresztül.

Az EKKR tehát fordítóeszközként működik a különböző országok képesítési keretrendszerei között. Átláthatóvá és egyértelműbbé teszi a képesítések tartalmát a munkáltatók, a pedagógusok, a munkavállalók és az oktatási intézmények számára.

A mobilitásért

A kifejlesztett eszközök segítik a mobilitást, ugyanis a külföldön megszerzett tudás és képesítés elhelyezhető a hazai képzési és munkaerőpiacon. A keretrendszerek használatával az itthon megszerzett képesítés értelmezhetővé válik a többi uniós tagállam képzési és munkaerőpiaci struktúrájában.