Műszaki szakemberekre éheznek a magyar vállalatok

Habár az elmúlt években egyértelműen hiány mutatkozott a "reálszakos" diplomásokra, az oktatási minisztérium csak most kezdett el reagálni a Magyarországot egyre jobban kínzó trendre. Legújabb terve szerint 100-100 fővel növelné a felsőoktatási intézmények államilag támogatott hallgatói keretszámait a műszaki és természettudományos képzési területeken. A munkáltatók azonban még ennél is bátrabb lépéseket sürgetnek - igaz, hiába emelné a kormány a keretszámot, ha nincs elég jelentkező e szakokra.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint ez viszont annak köszönhető, hogy rosszul működik a pályaorientáció, hiszen már az általános, de még inkább a középiskolában meg kell a gyerekekkel és a szüleikkel ismertetni, milyen elhelyezkedési lehetőségeik lesznek a felsőfokú tanulmányaik elvégzése után; de szükség lenne arra is, hogy nagyobb óraszámban tanítsanak a reálgazdaság folyamatairól. Emiatt ugyan néhány közismereti tantárgy visszaszorulna, ami akár elbocsátásokkal is járhatna, de Magyarország jövőjét tekintve biztosan megérné.

Az is nagy problémát jelent, hogy a képzési kapacitás szűkös, több intézményben nincs elég informatikai oktató. Ez a helyzet például a Miskolci Egyetemen is, emiatt nem tud továbbfejlődni az informatikai klaszter. Az oktatási kormányzatnak tehát sürgősen be kellene avatkozni a folyamatokba - állítja Bihall Tamás -, mert legalább 5-7 év az átfutása az egyes intézkedéseknek, s egyetlen elvesztegetett perce sincs a magyar gazdaságnak. Ahogy a munka nélkül maradó fiataloknak sem, hiszen ha olyan szakra járnak, amelyre nincs igény a munkaerőpiacon, szembesülniük kell a munkanélküliséggel - tette hozzá Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak elmondta továbbá, hogy minden egyes alkalmat megragadnak, hogy ezt tudassák a kormánnyal, de nem sok eredménnyel járnak, vélhetőleg ugyanis gyenge a lobbierejük. Holott már most tudni lehet, hogy a következő években - bár rájuk is szükség van - nem a filozófus, szociológus, pszichológus szakmák lesznek a legkeresettebbek a piacon.

Igaz, a kialakult helyzetért részben a vállalatok is felelősek, hiszen gyakorta egyáltalán nem tartanak igényt a diplomások felsőoktatási intézményekben szerzett ismereteire. Kiváló példa erre Manherz Károly oktatási szakállamtitkár parabolája, amely szerint amikor az Audi győri vezetőivel tárgyalt arról, hogy szerintük mit kellene oktatni az egyetemeken, kijelentették, tanítsák meg a fiatalokat németül, a speciális tudást majd megszerzik a gyárban. Erre rímel egy nemrég készült felmérés is, amelyben az álláshirdetéseket vették górcső alá Magyarországon. Ebből kiderül, az idegennyelv-ismeret szükséges a leginkább ahhoz, hogy állást találjon egy diplomás.

Világgazdaság