Nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint a rendszerváltás előtt

A Népszava arról ír, hogy ebben az évtizedben 2016-ban hagyták ott a legtöbben korábbi településüket. Legnagyobb részük, 255 ezren eddigi megyéjükben kerestek jobb lehetőséget, mindössze 25 ezren lépték át a megyehatárt és 18 ezren költöztek más régióba.

A számokból az is kiderül, hogy az aktív korúak, különösen a fiatalok menekülnek a gazdaságilag leszakadt és régiókból. De már az egész országban nincs olyan térség, ahová többen költöztek volna be, mint ki. Győr környékén kiegyenlített a mozgás, de az ezredfordulón ennél jobb volt a helyzet: Közép- és Nyugat-Dunántúl volt a fő célpontja a munkát kereső családoknak. 2012-ben vette át a vezető szerepet Közép-Magyarország, vagyis a főváros és Pest megye. Az elmúlt 16 évben ez a térség 135 ezer lakossal gyarapodott, miközben Közép-Dunántúl visszaesett, a lélekszám itt jó esetben stagnál, míg Észak-Magyarországról 58 és félezren, Észak-Alföld településeiből pedig 64 ezren költöztek el.

A bruttó átlagkeresetek mindenhol emelkedtek, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkavállalói még mindig majdnem százezer forinttal kevesebbet kapnak a munkájukért. Utánuk Békés és Nógrád megye következik átlag 83, illetve 72 ezer forintos lemaradással.

Az országosan 4 százalék alá csökkent munkanélküliségi ráta megyékre lebontva a következőképpen néz ki. Szabolcsban még az idei esztendő harmadik negyedévében is 8,7 százalékos volt a munkát keresők aránya, de Nógrádban és Hajdú-Biharban is 6,7-6,5 százalékos. Heves megyében ez 1,9 százalék. Ez azért érdekes, mert a legfejlettebb megyékkel egyezik meg, mint pl: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye. Ezzel együtt a foglalkoztatás mértéke is elmarad a keleti megyékben.

A havi nettó átlagkereset átlagosan mindössze 150 956 forint Szabolcsban, ennél 10 ezerrel keresnek többet a békési és nógrádi dolgozók, míg Budapesten 270 ezer 300, Győr környékén 222 ezer forint körül jár az összeg.

nepszava.hu