Nem lesznek házak, ha nem lesz, aki megépítse őket

Az általunk megkérdezett vállalkozók abban egyetértettek, hogy a németországi bérszínvonalat teljes egészében nem fogják tudni itthon produkálni, hiszen ott egy szakképzett munkás bére 1500, de inkább 2000 euró környékén kezdődik (amely 600 ezer forint körüli fizetést jelent), míg itthon 150-200 ezer forint között keresnek. Ugyanakkor lenne az a szint, amit ha kiszámíthatóan meg tudnának keresni sokan hazajönnének, hiszen a dolgozók nagy része itt hagyta a családját, szálláson, albérletben lakik, havonta, hathetente tud hazalátogatni. Többek szerint egy nagyjából 300-400 ezer forint közötti fizetés már komoly megfontolás tárgyává teheti a lehetőséget, ha ezzel a megrendelések emelkedésével együtt, hosszabb távon (2-3 évre) tudnának számolni.

Kárpáti József az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke elmondta, hogy az érdeklődések száma négyszeresére, ötszörösére nőtt. Ha a tényleges építkezések megduplázódnak, megháromszorozódnak az is komoly munkaerőigényt jelent. Vannak olyan vállalkozások, amelyek 2015-ben annyi szerződést megkötöttek, hogy csak 2017-ben tudják vállalni a kivitelezést.

Ezeknek a házaknak az építéséhez szükséges munkaerőt nem lehet egyik napról a másikra betanítani, másfajta hozzáértést igényel, mint a hagyományos építkezések, így nincsenek olyan sokan jelenleg Magyarországon, akik ezt profi módon csinálják, mondta Csillag Benjámin az Energoház ügyvezetője. Hozzátette, a devizahiteles válság óta a cég készházépítési tevékenységét szüneteltetik, az embereik Németországba és Ausztriába széledtek szét, de hazajönnének, ha a feltételek és a folyamatos munka adottak lennének. Ha újraindítják a munkát, azt a korábbi, bevált csapattal lenne érdemes csinálni, hozzájuk ragaszkodna. Ez azt is jelenti, hogy körülbelül 400-450 ezer forintot kellene fizetnie nekik. Ezek a bérek azonban már az elkészült ház árában is megmutatkoznak, nagyjából 2-2,5 millió forinttal drágítanák meg.

A szakmunkásképzőt végzettekre azért nem igazán lehet számítani, mondja Kárpáti József, mert nincs gyakorlatuk, kevesen vannak, de mint jelezte azok a kevesek pályakezdő mivoltuk ellenére is könnyebben fognak állást találni, mint korábban. A külföldről hazacsábítható munkaerő kérdésében az elnök úgy véli, piaci verseny jön a munkáltatók között, hogy ki ígér többet, jobb feltételeket. Mint mondta, 5-6 fős csapatok már jelentkeztek, hogy hazajönnének, ha sikerül a megfelelő körülményeket ehhez létrehozni. A készházépítő csapatok több szakmát képviselnek, akik elvégzik a házállítást, a vakolást, cserepezést, beteszik a nyílászárókat, így félkész állapotig felépíti egy állandó csapat a házat, további „külsősök” bevonása nélkül.

Somogyi Tamás a Sokon Kft. ügyvezetője elmondta, a válsággal, az építőipar visszaesése következtében a 110 ezer foglalkoztatott 40 százaléka elment. Aki néhány szót beszél németül, még ha szakképzetlen is, inkább a szomszédos országban vállal munkát. Az ügyvezető szerint itthon a béreken kívül a jövőkép hiánya és a mentalitás is probléma. A munkáltató részéről nehéz, hogy mint mondjon az alkalmazottnak, mivel motiválja, hogy miért jöjjön hozzá dolgozni, ha nem tudja megmondani, hogy milyen előmeneteli lehetősége lesz, milyen bért tud fizetni, mit fognak csinálni néhány hónap múlva. Ez a perspektíva az áfacsökkentéssel, illetve a közelmúltban meghirdetett CSOK-kal javulhat, bár a keretek még nem tisztázottak, így ezekkel kapcsolatban is még sok a bizonytalansági tényező. Egyelőre nagy a várakozás, azonban például, amíg a CSOK kapcsán nincs végrehajtási utasítás addig nehéz bármit pontosan tudni. Amíg nincs elég munkaerő, addig hozzá kell szokni, hogy várni kell a házak kivitelezésére.

Somogyi Tamás szerint további elszívó hatásra is lehet még számítani ebben a szektorban a német menekültházak építése miatt. Mint mondta, ezekben az építkezésekben biztosan részt vesznek majd magyar, ukrán, szlovák munkások egyaránt. Ha csak 250-300 ezer lakás építésével számolnak az országba érkező menekültek számához viszonyítva, akkor is akár 50-100 ezer további dolgozó elvándorlásával lehet még számolni, véleménye szerint. A cég az összeszerelésen kívül, alapvetően faszerkezeteket gyárt, így termelő cégként, hangsúlyozta az ügyvezető, a munkaerőhiány egyértelműen a termelés gátja, és nem csak a szűk szakterületen, hanem például bádogos már egyáltalán nincs, de a többi szakma sem áll sokkal jobban. Ezt erősítette meg Csillag Benjámin is, akiknek másik vállalkozásában csőszereléssel és hegesztéssel foglalkoznak, ahol szintén nincs elég szakember. Ha pedig van, azokat úgy kell megfizetni, hogy versenyezni lehessen a külföldi bérszínvonallal, hogy akkor meg a végtermék piacképessége kerül veszélybe. Ugyanakkor a minőségből az ügyvezető szerint nem érdemes lejjebb adni, mert a minőséget csak így lehet biztosítani.

A jó melós kihalt az iparból, aki odateszi magát, amikor arra szükség van, aki dolgozni akar, ahogy a munka becsülete is a múlté, mondja Beregszászi Pál, a Beregszászi Trade ügyvezetője. Ő is azt fájlalja, hogy a középkorosztály külföldre ment, az idősebbek már öregszenek, a fiatalok közül pedig mindenki menedzser akar lenni. Mint mondta, ő eddig is megfizette az embereit, szerinte elsősorban nem a pénz miatt mentek el, hanem sokaknál, ha háromszor annyit fizetne sem tennék oda magukat jobban a munkába.

Újsághirdetésben, az interneten és munkaügyi központon keresztül is próbált már toborozni, de előfordul, hogy szinte egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van, akkor nem olyan emberek, akiket felvenne, mert sokan csak munkát keresnek az adott pillanatban, de nem igazán akarnak megragadni a cégnél. Tapasztalata szerint tízből öt ember munkahelyet keres csak, és a maradék ötből 1-2-vel lehet csak stabilan számolni. Pedig folyamatosan képzik a kollégákat, mert szeretne egy megbízható keménymagot kialakítani, akikre egy nagyobb céget lehet építeni.

A következő néhány évben több száz embert szeretne felvenni a szakmunkásoktól kezdve a mérnökökig. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg korábban a tőke hiánya volt probléma, addig mára ez megvan, viszont a munkaerő rendelkezésre állása kérdéses. Hiába van munkanélküliség Szabolcsban, még sincs elég hozzáértő szakember. A közfoglalkoztatottakkal pedig azt látja problémának, hogy sok esetben nem lehet őket piaci, felelősséggel járó munkával megbízni. Remélhetőleg lesz még a régióban is olyan munkaerő, aki eddig nem került látótérbe, jelezte, de ha szükséges Ukrajnából és Romániából is toborozna szakmunkásokat.

Ha évi 2200 házat tudnának újra építeni, mint a készházépítés legjobb időszakában, akkor ezres nagyságrendben szükség lenne munkaerőre, tette hozzá Kárpáti József az ÉVOSZ-MAKÉSZ elnöke.