Nem vonzó a tanári szakma
A KSH-kiadványból kiderül, hogy 2016-ra elveszítette presztízsértékét a tanári foglalkozás, pedig a rendszerváltás előtt megbecsült szakma volt - írja az eduline.hu.
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkozási presztízssorrend szerint a legmagasabb megbecsültséget magáénak mondható tanári foglalkozás a középiskolai magyartanáré volt, amely ekkor a 35. helyen szerepelt a presztízsrangsorban. Más tanári foglalkozások, így a magánnyelvtanár és az általános iskolai tanító a 48-49. helyen szerepelt” - írják a tanulmányban.
2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. Ezeket követi a sebész, a gyermekorvos, majd az egyetemi oktató.
A tanulmány arra a következtetésre jut: a magas presztízsű szakmák homogenizálódtak, „a magas presztízs ismérve napjainkban csupán három szakterülettel létszik összefonódni: az oktatással, az igazságszolgáltatással és az egészségüggyel”.
FEOR-kereső a HR Portálon és FEOR-számok listája foglalkozás-keresővel.
Fotó: Pixabay
eduline.hu
2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. Ezeket követi a sebész, a gyermekorvos, majd az egyetemi oktató.
A tanulmány arra a következtetésre jut: a magas presztízsű szakmák homogenizálódtak, „a magas presztízs ismérve napjainkban csupán három szakterülettel létszik összefonódni: az oktatással, az igazságszolgáltatással és az egészségüggyel”.
FEOR-kereső a HR Portálon és FEOR-számok listája foglalkozás-keresővel.
Fotó: Pixabay
eduline.hu
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?