Óriási különbségek az ágazatok fizetései között

Legtöbbet a banki és informatikai munkakörökben, legkevesebbet pedig az egészségügyben, illetve a textiliparban dolgozók keresnek Magyarországon. A média világának fizetései azonban elmaradnak a várttól, ahogy a marketingszakmák is élesen cáfolják a csúcsbéreikről alkotott közvélekedést.

A Merces bérinformációs adatai szerint a magyar fizetési sorrend első hat helyét a leasing, az informatika, a gyógyszeripar, a bankszektor, a (személyi, üzleti, befektetési) tanácsadás és a biztosítási terület uralja. Az átlagos munkabér ezekben a szektorokban 281 és 351 ezer forint között alakul. A média és a marketing ettől az értéktől erősen le van maradva, a mintegy 256 ezer forintos átlagfizetésükkel ugyanis a 13. és 14. helyre szorultak. Meglepően hátul végzett (34.) - a köztudatban szintén a jól fizetettek között számon tartott - könyvelés és könyvvizsgálás, ahol az átlagbér mindössze 205 ezer forint. Ennek oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy az e tevékenységet űzők általában vállalkozás formájában dolgoznak.

Még ennél is kevesebbet visz azonban haza az, aki az állami szektorban dolgozik: az egészségügyben például 157 ezer forintot, az oktatásban pedig átlag 169 ezer forintot keresnek a dolgozók. Az államigazgatási szervezetekben elérhető 229 ezer forint viszont a közepesen fizetett területek között szerepel. A széles középmezőnybe a valamilyen termeléssel foglalkozó ágazatok tartoznak. Ezek közül a legjobban a vegyipar és a papíripar fizet, 270 ezer forintos átlagbért kínálva. A teljes felmérés utolsó helyén - kivételként a termelő ágazatok közül - 146 ezer forinttal a textil- és bőripar áll - írja a Ma.hu.

Külföldi vállalatok áll a zászló

A Merces tanulmányából egyértelműen a külföldi vállalatoknál foglalkoztatottaknak jönnek ki a legjobban, nagy részük ugyanis nyereséges, így az országos átlagnál magasabb béreket tudnak kínálni alkalmazottaiknak - hangoztatta a bérinformációs portált működtető Profesia ügyvezetője. Dalibor Jakus szerint ez annak is köszönhető, hogy az adott gazdasági területek gyors fejlődése révén gyakori a szakemberhiány - ellentétben például a vendéglátóiparral, ahol több embert foglalkoztatnak, jellemzően alacsonyabb végzettséggel, ami a béreken is meglátszik (igaz a borravalót nem számolták bele a fizetésekbe).

A Csehország, Szlovákia és Magyarország átlagfizetéseinek összehasonlításából kiderül, az országok között nincs jelentős eltérés az egyes szektorok sorrendjét tekintve, ahogy abban sem, hogy mindhárom országban akár 2,5-szeres különbségek is lehetnek az egyes ágazatok átlagfizetései között. A fizetési különbségeket az egyes országokon belüli régiós eltérések tovább növelhetik, a fővárosokban megközelítőleg a kétszeresét lehet keresni ugyanazzal a munkával, mint a legrosszabbul fizetett megyékben.