Rengeteg dolgozót küldenek el az európai bankok

Június óta 130 ezer embert elbocsátását jelentette be a tíz legnagyobb bank Európában. 2013-14-ben ennél kevesebb, 78 ezer embert, az alkalmazottak 4,1 százalékát bocsátottak el Európa 18 legnagyobb pénzintézetétől. Ez az arány jóval kisebb, mint az Egyesült Államokban, ahol a hat legnagyobb bank munkatársainak 7,3 százalékától vált meg. A 2008-as globális pénzügyi válság felelőseinek továbbra is vezekelniük kell, és csökkenteniük mérlegüket - vélekedett egy alapkezelő szakértője.

A Rabobank volt a legutóbbi pénzintézet, amely bejelentette: megválik alkalmazottai egy részétől, a holland társaság 9000 dolgozót bocsát el.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi tanulmányában - amelyben világszerte háromszáz nagy bankot vizsgáltak - arra is rámutattak: az euróövezetben a bankok mindössze 30 százalékának volt olyan szerkezete, amely "elfogadható" megtérülési rátával bírt, szemben az Egyesült Államokkal, ahol 80 százalékos ez az arány.

Az amerikai bankok nagyrészt "megtették, amit kellett" a jövedelmezőség helyreállítására, és most felszálló ágban vannak - véli egy elemző. Más bankok, például a Deutsche Bank, a Credit Suisse és a Barclays nem cselekedtek azonnal, majd végül rájöttek, hogy a piac nem fogja megmenteni őket, és alapvető változtatásokat kell végrehajtaniuk.

A technológiai fejlődés és az automatizáció is hozzájárul ahhoz a szakértők szerint, hogy a lakossági bankoknak kevesebb alkalmazottra lesz szükségük a jövőben. Az UniCredit-csoport 2018-ig 1,2 milliárd eurót fordít működésének digitalizálására. Szervezeti felépítését a vezetői szintek csökkentésével és a leánybankok részvényesi struktúrájának átalakításával kívánja egyszerűsíteni - számolt be korábban a pénzintézet.

A bankok életét a gyengélkedő gazdasági helyzet is nehezíti Európában, ahol - a nemrég bejelentett amerikai kamatemeléssel ellentétben - az Európai Központi Bank inkább a monetáris lazítást szorgalmazza, amely csökkenti a bankok egy fontos bevételét, a kamatrésből származó jövedelmet.