Szezonális közhasznú és segédmunkából van most a legtöbb

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb közleménye szerint Közép-Magyarország kivételével az ország valamennyi régiójában kevesebb álláskeresőt tartottak nyilván, mint egy hónappal korábban. A legnagyobb csökkenés Észak-Alföldön következett be, de egy százalék feletti volt a csökkenés mértéke további három régióban: Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön. A központi régióban, egyedül a régiók közül, tovább emelkedett az álláskeresők létszáma, áprilishoz képest több mint 4000 fővel, 6,0 százalékkal. Az álláskeresők számának egy év alatti növekedése - a válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően - továbbra is Közép-Dunántúlon (71,7 százalék), Nyugat-Dunántúlon (66,2 százalék) és Közép-Magyarországon (51,1 százalék) a legnagyobb.

Munkahelyek születőben és megszűnőben

Azt, hogy országosan több mint 5 ezer fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma az előző hónaphoz képest, és így a hónap végén az ÁFSZ szerint 563,8 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, akik közül a pályakezdők száma 42,9 ezer főt tett ki; mindenképpen eredménynek tarthatjuk. Az ÁFSZ májusi sajtóközleménye szerint a szezonális hatások mellett az aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések is hozzájárultak az álláskeresők számának csökkenéshez. A munkaerő-igények számának növekedése elsősorban a szezonális ágazatokban és a közjellegű foglalkoztatásban volt jelentős. Ez év májusában a rendelkezésre álló álláshelyek száma 86,4 ezer volt, ami közel 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A legtöbb nem támogatott álláshelyet az élelmiszeripari és az építőipari kkv szektorból jelentették a munkáltatók és főleg segédmunkára és egyéb egyszerű foglalkozásokra vonatkozott. A támogatott álláshelyek jelentős hányada közfoglalkoztatás keretében biztosított egyszerű, szakképzettséget nem igénylő fizikai, illetve adminisztratív jellegű szellemi munkalehetőséget.

Nem tudni, hogy az új munkahelyek a reálgazdaság tényleges igényeit fedik-e le, mert a 2009 májusában az ÁFSZ-nek bejelentett 40 ezer új munkahely csaknem kétharmada támogatásra jogosult volt. A szolgálat szerint az, hogy a szervezethez érkező munkaerőigények döntő többsége támogatott álláshely, 2009. márciusa óta jellemző, és a közcélú munkaalkalmak jelentős központi támogatásával függ össze az "Út a munkához" program keretében. Majd csak néhány év múlva láthatjuk azt, hogy ezek a támogatások jól célzottak voltak-e, és egy új konjunktúrát készítettek elő, vagy a rossz munkaügyi struktúrát erősítették egy-egy területen, szektoron belül.

A nem támogatott állások legnagyobb hányada a feldolgozóipar területéről érkezett, ezen belül az élelmiszeripar a legmeghatározóbb ágazat a körülbelül ezerfős igényével. Az ÁFSZ közleménye meg is nevezi a munkaköröket is, ahová új dolgozókat kerestek. A legjellemzőbb keresett foglalkozás ebben az időszakban a tartósítóipari munkás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, valamint a hentes, mészáros volt. Az ÁFSZ jelentése alapján ezeknek a nem-támogatott állásoknak a legtöbbjét (3212 darab) a Közép-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön (2501 darab) és Dél-Alföldön (2364 darab) jelentették be. A legkevesebb bejelentés Dél-Dunántúlról (1136 darab) és Észak-Magyarországról (1326 darab) érkezett.

A HR Portál a honlapján működtet egy, reprezentatívnak nem tekinthető munkahely számlálót, amely a 2009 januárja óta keletkezett, új álláshelyek számát, és a munkáltatónak a gazdasági szektorban elfoglalt pozícióját jelöli. Ebben az évben, június 27-ig ez az alkalmazás 10733 új munkahelyet számolt össze. Ez év májusában - az ÁFSZ közlemény irányadó időszakában 1824, az ÁFSZ-nél esetleg később megjelenő igények miatt az áprilisi időszakkal együtt 5929 új álláshely bejelentéséről tudunk beszámolni. A honlapon elsősorban a nagy, külföldi és kisebb részt hazai tulajdonú munkáltatók igényei jelennek meg, ami összefügg a sajtó nyilvánosságának használatával. Könnyebben fordulnak a médiához a nagyobb, nemzetközi hátterű, professzionális sajtókapcsolati részleggel dolgozó vállalatok.

A bejelentést tevő cégek egyik fele az "Egyéb" ágazatban tevékenykedik, a másik fele pedig egyenlően oszlik el a gépipar, élelmiszeripar, informatikai és elektronika között. Egy vállalat pedig erdészeti közmunkára kért föl 5 új munkavállalót.

Akiket a lemaradás leginkább fenyeget

2009 I. negyedévében a 15-64 éves foglalkoztatottak száma 3.736.000 fő volt, 81,4 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a június 9-én megjelent Statisztikai Tükörben az első negyedév legfrissebb adatait közli. Ebben a periodikában olvashatjuk, hogy a munkahelyek többsége az iparban szűnt meg, a legnagyobb mértékű csökkenés az előző negyedévhez képest a feldolgozóiparban (38 ezer fő) és az építőiparban (24 ezer fő) következett be. A 15-74 éves férfi foglalkoztatottak létszáma mintegy 63 ezer fővel lett kevesebb egy negyedév
alatt. Az ipari termelés visszaesése miatt a fizikai foglalkozásúak száma jóval nagyobb mértékben csökkent (4,1 százalékkal), mint a szellemi foglalkozásúaké (1,2 százalékkal).

Márciusra a foglalkoztatási lehetőségek szűkülése a szolgáltatási területeket is elérte, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban 19 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint az előző negyedévben, így a létszámleépítések már a nőket is érintették. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek foglalkoztatási esélyei tovább romlottak, az általános iskola nyolc osztályát végzett foglalkoztatottak száma 10,1 százalékkal, a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzetteké pedig 7 százalékkal esett vissza. A főiskolai végzettségű foglalkoztatottak száma 2008-ban még folyamatosan emelkedett, 2009 I. negyedévében azonban már csökkent a számuk. Csak az egyetemi végzettségű foglalkoztatottak száma volt magasabb mind az egy évvel korábbinál, mind pedig az elmúlt negyedévinél.

Szintén ez a kiadvány mutatja meg részletesen a nemek közti gazdasági aktivitás változását. A munkatevékenység a 15-64 éves népességen belül az elmúlt év azonos időszakához képest nem változott (39 százalék), de 2008 IV.negyedévéhez képest az inaktivitási arány mindkét nemnél közel azonos mértékben (a férfiaknál 0,6, a nőknél 0,7 százalékponttal) emelkedett. Az inaktívak közül azok, akik azért nem kerestek munkát, mert úgy gondolták, hogy végzettségük, koruk, szakmájuk, vagy a munkaerőpiac állapota miatt úgysem találnának, 108 ezren voltak, 15 ezerrel többen, mint 2008 I. negyedévében.

A Statisztikai Tükörben találjuk meg a legfrissebb adatokat arról, hogy a munkanélküliség milyen területi eloszlásban jelenik meg az országban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva - a 15-74 éves népesség körében - a foglalkoztatás mértéke egyedül a Dél-Dunántúlon nőtt (1,4 százalékponttal 44,9 százalékra), a többi régióban 0,7-2,1 százalékponttal csökkent (utóbbi az észak-alföldi régióban következett be). Az előző negyedévhez képest azonban már valamennyi régióban visszaesett a foglalkoztatás. Az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon több mint 2 százalékponttal lett alacsonyabb a foglalkoztatás, mint az előző negyedévben.

A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest mindegyik régióban emelkedett, legnagyobb mértékben az észak-alföldi, a nyugat- és a közép-dunántúli régióban, legkisebb mértékben Dél-Dunántúlon és a közép-magyarországi régióban. Mindegyik helyen az utolsó negyedévben történtek a legnagyobb változások. A korábbiakhoz képest új jelenség, hogy Magyarország fejlettebb régióiban is jelentősen emelkedett a munkanélküliségi ráta. A közép-magyarországi régióban 4,4 százalékról 5,7 százalékra, Nyugat-Dunántúlon 5,4 százalékról 7,4 százalékra. A területi különbségek növekedését jelzi, hogy egy év alatt a legkisebb és legnagyobb munkanélküliségi ráta közötti eltérés 8,8 százalékpontról 9,9-re nőtt (Közép-Magyarország 5,7 százalék, Észak-Magyarország 15,6 százalék).

A helyi közösséget, a lakókörnyezetet legerőteljesebben érintő munkahely-megszüntetés a csoportos létszámleépítés. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása alapján ez év májusában a legtöbb munkavállalót érintő, csoportos létszámleépítés bejelentése a közép-magyarországi régióban történt (779 fő). Ez körülbelül 450 fővel kevesebb, mint áprilisban. A második az észak-magyarországi régió lett (407 fő), ahol ez a szám 215 fővel több, mint az előző hónapban. Harmadik és negyedik Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl lett 343 és 304 fős csoportos leépítési létszámmal, őket követi Közép-Dunántúl a 263 fős csoportos leépítésekkel és a legkedvezőbb helyzete ebben a tekintetben Dél-Alföldnek és Dél-Dunántúlnak volt, ahol 266, illetve 204 főt érintő csoportos létszámleépítéseket jelentettek be májusban. A Dél-Alföldön ezt megelőzőleg, áprilisban már egy majdnem 800 főt érintő csoportos leépítési hullám lezajlott. A Dél-Dunántúlon viszont 102 fővel többet érintett 2009 áprilisában a csoportos létszámleépítés.

A fenti adatokból látható, hogy a válság közepén vagyunk, és még nincsenek letisztult tendenciák, szinte semmilyen téren. Látható, hogy a legjobban a konjunktúra-érzékeny építőiparban és feldolgozóiparban szűnt meg a legtöbb állás. A nyári időszak a szezonális munkák lehetőségével enyhíti a munkanélküliséget, de nem biztos, hogy ez a hatás tartósan megmarad. Az állástalanság jelensége nagy számban jelen van már a közép-magyarországi régióban is, és már nemcsak a nagyon alacsonyan képzetteket érinti. A következő fél év lesz az, ami ténylegesen megmutatja a magyar gazdaság munkaerő-gazdálkodási trendjét.