Tárgyalni muszáj!

Az elmúlt hetekben szinte bármilyen hírt hallottam a tárgyalás szó benne volt. Görögország adósságának és fizetési ütemének újratárgyalása, az orosz ukrán konfliktus Minszki tárgyalása, az USA és Kuba tárgyalásai, orosz- magyar, EU energiaügyek, nem beszélve a rendkívül sok hazai tárgyalásról a kormány és a rezidensek, pedagógusok, szakszervezetek, munkaadók, munkavállalók, bankok, devizahitelesek- a lista még sokáig sorolható lenne,- között. Ehhez még hozzájön egyéni szintű napi többszöri mikro tárgyalás ügyféllel, beszállítóval, főnökkel, beosztottal, ne és persze otthon, a családdal.

Meddig lehet erőből átvinni az akaratunkat, és az kinek és meddig jó? A rövid távú célok elérése érdekében, feláldozzuk-e a hosszú távú céljainkat, és nem törődve azzal a jelennek örülünk.

A tárgyalás a mindennapi éltünk része.

De vajon jól csináljuk-e? Tanultuk-e valaha, vagy csak ösztönösen csináljuk? Akarunk- e fejlődni, illetve segítséget kérni azoktól, akik ehhez jobban értenek?

A javaslatom az, hogy mindenképpen! Mik az általánosan elkövetett legnagyobb hibák?

Vitatkozás, és a másik mindenáron történő meggyőzése, irreális ajánlatok, a cél és a stratégia összekeverése, félreértelmezett megállapodás, érzelmi bevonódás és a lista még hosszan folytatható.

Tárgyalni muszáj és magunkat képezni is, mert különben elszalasztjuk azt a lehetőséget, hogy nagyobb önbizalommal és megalapozott tudással a tárgyalást egy élvezetes folyamatnak éljük meg, és jobb megállapodásokat kössünk.

Papp Zoltán
ügyvezető, tréner
Scotwork Magyarország