Egyre inkább szükség van a „kortalan” megközelítésre, amellyel túl lehet lépni a generációs általánosításokon. Sok idős nyitottabban viszonyul például ahhoz, hogy az apa maradjon otthon a gyerekével, mint a Z generáció tagjai. Az X a csendes, de komoly befolyással rendelkező generáció ma a gazdaságban és a munkaerőpiacon is. A Z-ben pedig egyre nagyobb a szakadék a nők és a férfiak között, például a nemi szerepek és elvárások tekintetében, aminek jelentős eredője az algoritmusok és a közösségi felületek buborékja. Az Ipsos 32 országban készített felmérést a generációkról, aminek a fő következtetése, hogy nem lehet őket sztereotípiák szerinti homogén masszaként kezelni, mert nagyon vegyes csoportokról van szó.

Negyedik szakaszába lépett a GINOP plusz munkahelyi képzéseket támogató program, amelyben 15 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások. A képzések költségeit a cégek nagyságától (létszámtól) függően 50-60-70%-os mértékben támogatja a pályázat, a kkv-k 100 millió, a nagyvállalatok 150 millió forintból fejleszthetnek. November 30-ig adható be, de érdemes már most lépni. Milyen fejlesztéseket lehet megvalósítani az uniós forrásból? Hogyan lehet sikeresen pályázni? Erről beszélgettünk Nagy Zoltánnal, a Katedra Nyelviskola Központ ügyvezetőjével.

Kódolás népszerűsítése több generáció körében, étterem és cukrászda működtetése a szakképzésben, társadalmilag hasznos innovációk elősegítése középiskolás szakkörben és egy egyéni vállalkozó, akinek szívügye a fiatal szakmunkástanulók képzése. E témákban nyertek projektek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei Szakképzési díj pályázatán. Az ünnepélyes díjátadóra március 27-én került sor Budapesten.

Kényes helyezetekhez, feszültséghez, széthúzáshoz vezethetnek sokak szerint a generációs különbségek, főleg a munka világában. Szükségszerű-e, hogy ez így legyen? Okozhat-e konfliktust vagy erősíti a generációk együttműködését az innovációs nyomás? Problémaként vagy lehetőségként kezeljük-e a korosztályok különbözőségét? Erről beszélt Steigerwald Krisztián generációkutató és Somogyi András a Bosch régiós HR alelnöke a cég podcastjában.

Megvan az, amikor órák óta ülsz egy szobában/teremben/meetingen és valahogy nem tudsz koncentrálni, fáradtnak és üresnek érzed magad? Ez nem csak az unalom miatt van— a kutatások tanúsága szerint a magas szén-dioxid szint ténylegesen és közvetlenül befolyásolhatja az agyunk működését. Nézzük meg, hogyan hat a szén-dioxid a szellemi teljesítményre, és mit tehetünk vele – a Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetőjének rövid gyakorlati útmutatója.

Múlt pénteken a Tréneri Edzőtábor Egyesület átadta az Év trénere díjakat. Két kategóriában először hirdettek győztest, az életműdíjat Torma Kálmán kapta.

A MI-jártasság megteremtése már 2025. február 2-től esedékes.

Gyors és nagy volumenű bővülés, amivel a toborzási csapatnak meg kellett birkóznia. 200 duális diák, saját egészségügyi központ, nyári tábor lehetősége a dolgozók gyerekeinek, vállalaton belüli képzések kialakítása a hiányzó készségek és képzettségek pótlására. A BMW-nél 2024-ben történtekről és az idei tervekről kérdeztük HR vezetői sorozatunkban Szüle Máriát, a BMW csoport debreceni gyárának HR menedzsment vezetőjét.

Változásmenedzsment, külföldi munkavállalók integrálása, a fluktuáció csökkentése, a működés hatékonyabbá tétele – mind a 2024-es év kihívásai közé tartoztak. A jövő év fókuszában pedig az intenzív fejlesztés áll, mondta el év végi HR vezetői sorozatunkban Kiss Zsuzsanna a Marriott Multi-property Director of Human Resources.

Ez év tavaszán több hazai és határon túli egyetem (Komárom és Kolozsvár) részvételével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös támogatásával hazai kutató-tanácsadók azt vizsgálták, hogyan és miért is alkalmaznak a különféle ügyfelek a menedzsment tanácsadókat.

Október 2-án rendezték a vezető hazai tréningcégek - a Tréning Kerekasztal - őszi konferenciáját, amelynek társrendezője a HR Portál volt és amelynek fókuszában a mesterséges intelligencia állt. Mire használható a mesterséges intelligencia és mire nem? Mit tehetnek a cégek, hogy munkatársaik lehetőségként és ne fenyegetésként tekintsenek az MI-re?

Az AI(mesterséges intelligencia) alkalmazása a tréningekben nem azt jelenti, hogy az emberi tényezőt kiiktatjuk a folyamatból. Éppen ellenkezőleg, az AI és az ember együttműködése hozza meg a legjobb eredményt. Gondoljunk csak a mosógépre! Mi tesszük be a ruhát, a gép elvégzi a mosást, majd mi vesszük ki és folytatjuk a folyamatot. Ugyanez a dinamika érvényesül az AI használatakor is, például a tréningek tervezésében.

Az előző interjúban a hagyományos 360 fokos felmérések újragondolását vettük elő, és beszéltünk az egyik gyenge pontjáról a kiszámíthatóságról. Most a másik - az erőforrásigény - kerül górcső alá. Kosztra Balázst, a Concordia Szervezet és Vezetésfejlesztési Kft. ügyvezető partnerét kérdeztük, aki 2024. október 2-án, a Tréning Kerekasztal Konferencián is beszél majd erről a témáról.