Tavalyhoz képest huszonhatezerrel több az álláskereső

A gazdasági válságövezetekkel kapcsolatos kormányzati döntések összehangolásáért felelős kormánybiztos elmondta: jelenleg 446 ezer álláskereső van az országban, akiknek a száma 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt hónapokban mintegy 21 ezerrel nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, miközben kétezren új munkahelyet találtak. Igaz, azonban az is, hogy október-novemberben minden évben 7-10 ezerrel nő szezonális okok miatt az álláskeresők száma. Tukacs István elmondta, hogy a létszámleépítés leginkább az elektronikai ipart érinti, ezt követően a gépipart, majd a gépjárműgyártást.

Kevesebb a pályakezdő álláskereső

Ugyanakkor novemberben tovább mérséklődött 1,4 százalékkal, azaz 621 fővel a pályakezdő álláskeresők száma, az egy évvel korábbi adatokhoz képest azonban mintegy 2,5 százalékkal növekedett a mutató. A változások ugyanakkor nem hozhatók összefüggésbe a gazdasági világválság eseményeivel - idézi a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal december 4-én tartott sajtótájékoztatóját az Edupress.hu.

"Általános tendencia, hogy novemberben mérséklődik a pályakezdő álláskeresők létszáma, hiszen a rendszerbe nyáron belépő fiatalok vagy találnak maguknak munkát kedvezőbb munkaerő-piaci feltételeik birtokában, vagy valamely aktív eszközt veszik igénybe további képzésük érdekében" - mondta el az Edupress kérdésére Busch Irén, a Statisztikai és Elemzési Főosztály vezetője. Hozzátette: az említett csoport kedvezőbb munkaügyi adatai a fiatalok szabadabb mozgásterének köszönhető, más álláskeresési szokásokkal rendelkeznek ugyanis a kezdő munkavállalók. "A nyilvántartott pályakezdők esetében az egy évvel korábbihoz képest tapasztalt kétszázalékos létszámnövekedés csupán a harmada az összes álláskereső körében érzékelt növekedésnek" - vázolta a pozitív helyzetet Busch Irén.

42,3 ezer főre emelkedett a novemberi zárónapon regisztrált pályakezdők száma, arányuk azonban csökkent az összes nyilvántartott álláskereső között, mely az adott időpontban 9,5 százalékos értéket mutatott. A mérséklődést a belépők számának csökkenése, illetve a kikerülők növekedése okozza. "Amíg azonban minden régióban csökkent a pályakezdő álláskeresők száma, így a legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúlon (4,9 százalékkal) és a Nyugat-Dunántúlon (3,3 százalékos), addig a Közép-Magyarország területe az egyetlen, ahol növekedést tapasztaltak" - mondta el Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban még mindig alacsonyabb a pályakezdők aránya az összes álláskereső körében, így Közép-Magyarországon 4,8 százalékos, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon viszont 11,3, illetve 11,1 százalékos - értesült az Edupress.hu.

A vártnál kevesebb álláshely szűnt meg

A kormánybiztos közölte, hogy a munkaügyi tárca előzetesen 80 vállalattól kért adatot arra nézve, hogy mekkora létszámleépítést terveznek. A cégek mintegy 10 ezer munkahely felszámolását jelezték, ám októberben és novemberben csak mintegy 4 ezer megszüntetését jelentették be az illetékes munkaügyi központokban. Hozzátette: a Suzuki például 1200 fő leépítését hozta nyilvánosságra, de még nem fordult a munkaügyi központhoz. A munkaügyi tárca a foglalkoztatás elősegítése érdekében egyebek mellett azt is javasolja a vállalatoknak, hogy vegyék igénybe a csökkentett munkaidőben foglalkoztatáshoz rendelkezésre álló lehetőségeket. A tárca azt is kezdeményezi, hogy változtassanak azon az uniós szabályon, miszerint egy vállalat esetében a csökkentett munkaidőben foglalkoztatás csak 100 főig támogatható, maximum 200 ezer euró értékben. A tárca több változtatást is elképzelhetőnek tart, így például a létszám vagy az összeg növelését is, ez utóbbiét például 400-500 ezer euróra. A változtatáshoz azonban más országok támogatása is kell. A munkaügyi minisztérium javasolja azt is, hogy változtassanak a szabad munkaidőkeret felhasználásának szabályain. Jelenleg a cégek negyedévente dönthetnek keretről, ám a tárca azt javasolja, hogy egy évre szólóan nőjön az időtartam. A változtatáshoz azonban egyebek mellett szükséges az Országos Érdekegyeztető Tanács jóváhagyása is.

A tájékoztatón Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében összesen 3,7 milliárd forintos fejlesztési támogatást kap Keszthely, Kőszeg, Vasvár, Győrújbarát, Mosonmagyaróvár, Zalaszentgrót, Celldömölk, Hévíz és Csepreg. A településeken, ide számítva az önkormányzati és befektetői forrásokat, összesen 5,7 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg. A fejlesztéseket a szerződéskötést követően két éven belül be kell befejezni. A rehabilitációs programok keretében például városközpontokat újítanak fel, infrastrukturális modernizációt hajtanak végre, gazdasági, közszolgáltatási és közösségi tevékenységeket fejlesztenek. A kormány ezt megelőzően nyolc megyei jogú város rehabilitációs programjáról döntött. Uniós forrásból 2013-ig 270 milliárd forint áll rendelkezésre városrehabilitációs célra, amiből hét régió nem megyei jogú városainak fejlesztésére 121 milliárd forint jut.