Távmunka költségtérítés 2022

A távmunka költségeit jelenleg kétféle módon térítheti a munkáltató válaszolt a HR Portálnak Fata László juttatási szakértő.

A távmunka költségeinek átalánydíja

Az egyszerűbb megoldás, amikor nem kell igazolt költségeket kezelni. A Munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg a felek által előzetesen meghatározott összeg. Ez legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg lehet (2022-ben havi 20.000 Ft -a szerk.), ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része. Ez akkor érvényesíthető, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben költséget nem számol el – mondta Fata László.

Ennek az összegnek a kifizetése nem kötelező, hanem lehetőség a munkáltató részére. A munkavállaló azonban a költségek megtérítésére igényt tarthat az általános szabályok szerint. Az ilyen térítési összeg 20.000 Ft feletti része már az adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Elszámolás magánszemélyként

A Munka Törvénykönyvének a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szembena munkavállaló a következő, igazolt kiadások alapján számolhat el költséget.

A távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek a következők lehetnek (Szja törvény 3. számú melléklet II/24. pontja)
    • Távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás.
    • A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; az értékcsökkenési leírást egyebekben - a III. fejezetben foglaltaktól függetlenül - a 11. számú melléklet értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és a költségként történő elszámolás feltétele külön részletező nyilvántartások vezetése.
    • Az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat).
    • A munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Munkajogi szakértők szerint a költségtérítés alkalmazásáról munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállalóval, ehhez figyelembe kell venni a Munka törvénykönyve előírásait.

Érdemes megállapodni abban is, hogy a munkaidő hányad részét végzi távmunkában a munkavállaló; ha erről nem születik megállapodás, akkor a munkavállaló a munkáltató telephelyén legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát.

Energiaköltségek elszámolása

Az elszámolható költségek között szerepelhet a munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

A fűtés- és energiaköltségeket azonban nem lehet kedvező adózással elszámolni abban az esetben, ha nem távmunkában, hanem a munkáltató által biztosított munkahelyen dolgozik a munkavállaló – mondta a szakértő.